A munka világa és én

Tartalmas időszakot hagyhatok magam mögött. Eldöntöttem  már egy ideje, hogy amint szülök még egy gyereket, soha többet nem leszek alkalmazottja senkinek, kitalálok a babázás alatt valamit, hogy a magam ura lehessek és mindezt biztos anyagi háttérrel.
Ha hinnék az átkokban és egyéb hiedelmekben, azt gondolnám, hogy valami bajom van, hogy mindig meggyűlik a bajom ezzel a titkárnősdivel. Egyáltalán nem arról van szó, hogy büdös a munka, sőt, én azt utálom, amikor unatkozom bent a munkahelyemen. Nem érzem úgy, hogy megdolgoznék a pénzemért. És amikor a felmondási időmet töltöm is tényleg 100%-san, becsületesen odateszem magam, még ha az a főnök tényleg megérdemelné, hogy kipackázzak vele. De ugye nekem nem szabad lesüllyedni arra a bizonyos szintre....
                 15 évesen csöppentem a munka világába. McDonaldsban kezdtem, az akkor egy jó állásnak számított, biztos  fizetéssel és kvázi egész jól. Diákszövetkezeten keresztül dolgoztam, már adóztam! (azóta eltörölték majd megint visszaállították, hogy a diákok is adózzanak), és rögtön túlóráztam. 7 napból 5-t kellett dolgozni két műszakban, és biza volt, hogy bevállaltam a napi15 órát, csak hogy több pénzem legyen. Ebben tényleg csak az volt a nehéz, hogy 2x fél óra szünet járt a 15 óra alatt és nagyon nyomós okkal lehetett kimenni wc-re. És nem lehetett támaszkodni (pénztárnál). Azóta azt mondom, minden 15 évest elküldenék legalább egy hónapra dolgozni a mekibe (ha a szülei kőkemény gazdagok, akkor is), hogy tudja meg, mi az hogy munka! mert bár előtte sem voltam egy hálátlan gyerek, de azóta még jobban megbecsülöm. Ennek ellenére a nyár alatt nem kerestem többet 33ezer forintnál, de ez is több mint a semmi.
Utána elvállaltam minden munkát, amit csak lehetett. Nagyon szegények voltunk, így a zsebpénzt magamnak akartam megkeresni. A szokásos fiatalkori bolondságokra mint ruhák és ékszerek és kozmetikumok, mozijegyre, később tánccipőre és táncórákra és mobil feltöltésre (bár első mobilomat 17 évesen kaptam egy osztálytársnőmtől, akinek már volt jobb. Nekem adta. A másodikat, sőt a harmadikat is barátoktól örököltem, de nagyon boldog voltam vele!). Voltak tanítványaim, angolt korrepetáltam általános iskolásoknak. Hostess melók amikor csak volt. De nehéz iskola mellett dolgozni!
Érettségi után jött a hogyan tovább? Élvezhettem volna az utolsó nyaramat, de azon aggódtam csak, hogy lesz munkám? Mikor?
                 Első igazi hivatalos munkahelyét helyben Szigetszentmiklóson kaptam egy ismerős sportboltjában. Nem sokat dolgoztam ott, kb 1 hónapot, mert a szülésbe ment munkatársa mégis visszajött és ugye kellett neki a pozíció. De, meg volt az oka, miért kellett nekem ott dolgoznom, mert a második munkahelyemet az akkori kolléganőmön keresztül találtam. Egy ismerőse "security" cégénél, ami azt jelenti hogy recepciósként dolgoztam egy nagy irodaházban. Rémesen unalmas volt, nem volt se internet semmi, az összes biztonsági őr túlcsordultig volt a szexuális vágytól, és tettlegességig sosem ment el a piszkálódás de verbálisan állandóan. Egyébként ha normálisak voltak és beszélgettünk akármiről, főleg mikor az életükről kérdeztem, nagyon megváltoztak és akkor mindig kicsit megsajnáltam őket-szegény fiúk. Ott güriznek fillérekért.  Nem tétováztam és elvégeztem egy titkárnő képző és gépíró képzést. Mert itthon a papír a fontos. Az ottani trénerek, egy tüneményes házaspár, hihetetlenül bátorított, hogy merjek egy szinttel feljebb lépni, és MINDEN álláspályázatot megpályázni, amire azt gondolom, hogy nem vagyok elég jó, azt is.
              Igazuk volt. Olyan állást szereztem, amit álmodni sem mertem volna. Építőipari cég, angolul és spanyolul beszélő irodavezetőt keres, wow! Utólag elmondhatom, hogy nem, hogy a spanyolt nem használtam egy büdi szó erejéig, de az angolt sem. Azt is a spanyol ügyféllel, akik egyszerűen nem akart velem spanyolul kommunikálni. Hamar kiderült, hogy a főnök ebédre fogyasztja a titkárnőket, és mivel őt nem érdekli, hogyan oldja meg a gazdasági vezető stb, hogy el legyen végezve a munka, ha állandóan kirugdossa őket, ha csak rosszul néz, vagy nem elég keserű a kávé, mehet. Ezzel próbált felkészíteni a gazdasági vezető- De te csak ne foglalkozzál semmivel, csináld a dolgod és nem lesz baj!. Fél év után nagyon megdicsért a fő főnök, hogy jól dolgozom (hurrá!) És, túlhaladtam a kritikus fél évet. Ennyinél hosszabb ideig még sosem volt senki. Akkor gondolkoztam mégis a nyár vége felé, hogy váltanom kéne. Addig húztam, míg december lett és terhes lettem (hurrá! probléma megoldva). Akkortájt voltak valami céges gondok és rosszkor voltam rossz helyen, én lettem a célpont-kirúgott. Ill. csak rúgott volna, mert ugye kismamákat nem lehet. Ezzel szembesítettem a gazdasági vezetőt is, aki azt tudta tanácsolni, hogy ezentúl 130%-san dolgozzak, nem elég a 100%. (kell ez nekem terhesen ? minden nap gyomorgörccsel bemenni dolgozni a kisbabámmal? nem. inkább táppénzre mehetek). Dilemmámat hamar "megoldotta" az az eset, hogy szilveszter délutánján már a műtőasztalon feküdtem, mert elment a 8 hetes magzatom.
             Műtét után már nem sírtam, olyan optimista voltam, hogy minden rendben lesz. Ok, most már kirúghatnak a cégtől mert nem vagyok terhes, de majd találok másikat gyorsan.Egy hét múlva viszont elszakadt minden. Nem bírtam elviselni azt a tényt, hogy amíg nem találok munkát  és nem telik le min. a 3 hós felmondási idő, addig nem lehet újra gyerekem. Utólag láttam, hogy hihetetlenül depressziós lettem. Azoknak, akik ilyenen nem mentek át, kinevetnek és nem tudják milyen. Mindenkitől elzárkóztam, nem votl semmihez kedvem. Mindenféle halálos kórt kezdtem bebeszélni magamnak: a gombóc a torkomban biztos torokrák, a szívfájdalom biztos mindjárt szívinfarktus, fáj a lábam, szerintem trombózisom lesz, stb stb. A csúcspont az volt, mikor egyik alkalommal annyira rosszul lettem, hogy mentőt kellett hívni. A vérnyomásom az egekben volt, de a beszélgetés után lenyugodtam.
            Az interjúk. Nagyon lelkes voltam az elején, elmondtam mi történt, miért jöttem el a munkahelyemről. Aztán lassan kitaláltam már egyéb sztorit. Mikor akar szülni?-Nem tudom. Mégis 5 éves tervében benne van? -Nincs. És mi van ha mégis terhes lesz?-HAGYJATOK MÁR BÉKÉN, MOST VETÉLTEM EL! Végülis olyan sokat nem kellett várnom, április 1-től már az APEH dolgozója voltam.
             6 hónapos próbaidő. Majd kibírom valahogy. Butaság vagy sem, de egy hónapra rá ott volt a poz. terhességi teszt a kezemben. Meglepetés volt.  Hihetetlenül boldog voltam, és azt sem bántam, ha megint kirúgnak. De nem tették. Az osztályvezető megígérte, hogy nem fog kitenni, sőt, nagyon megköszönte az őszinteségemet és meg is lepődött, hogy egyáltalán feltételeztem róla ilyet! Olyan boldog voltam! Aztán próbaidő letelte előtt 2 héttel mégis kirúgtak. Ott voltam 5 hós terhesen, és nem tudtam mit csinálni, ha csak nem jöttek volna anyósomék segíteni. Megszületett Nimród januárban, és sosem gondoltam volna akkor szilveszter napján, hogy rá egy évre már majdnem szülök :).
              Eltelt másfél év, és elkezdtünk gondolkozni azon, mi lesz a jövőben. Azt beszéltük meg, hogy valahogy kihúzzuk következő szeptemberig, és akkor Nimród mehetne oviba rögtön! Közben befurakodta magát közénk ez a házvásárlósdi-most vagy soha! és elkezdtem munka után kajtatni.
              Gyerekkel már nehezebb, jó félévembe telt és nem tudtom hány száz pályázatomba. Kezdetben őszintén leírtam, hogy van gyerekem. Utána azt sem, na akkor már hívtak interjúra. Az interjún viszont kénytelen voltam elmondani, mert ő a gyerekem, nem fogok letagadni! Közben ketyegett az óra, mert ha nem találtam volna x dátumig munkát, nem tudjuk megvenni a házat, mert a jobban bizonytalanra nem veszünk fel hitelt.
               Május 25-én kezdtem el dolgozni "ott" és május26-án ( a házassági évfordulónkon) írtuk alá az adásvételi-szerződést).  Az az igazság, már egy hónap után kiderült, valami nem ok, de azt mondtam magamnak, hogy legyek hálás a munkahelyemért, mert ha meg nem lenne, akkor azért lennék szomorú. És hogy úgy sem innen megyek nyugdíjba. És hogy közel van és nem kell este mennem a gyerekért a bölcsibe és nem is kell hajnalba vinnem, ezek mind érvek voltak magammal szemben. Miért nem mész el máshova? Kérdezték. Azért mert ha előtte fél évig kellett várnom erre a munkahelyre, most miért lenne kevesebb? És ki az a hülye munkáltató, aki várna rám 3 hónapot, míg letöltöm a felmondási időmet (ennyi volt a szerződésben megállapítva). Gyerekesként a sor végén kullogok és az ajtóban sajnos rengeteg munkanélküli toporog!
               Ősz elején kezdődtek a gondok. Kiderült, hogy megint kisbabát várok. Rá két napra ki akartak rúgni, mert akkor úgy volt, nem fizet az állam semmilyen kulturális intézményt. Megbeszéltük, hogy decemberig maradok, napi 4 órában (ez is több, mint a semmi). Aztán 2 nap alatt megoldódot a pénzügyi dolguk, csak én közben elvetéltem. 6 heti kínlódás végül műtéttel pontot tettünk a végére.
               Január 2-án azzal fogadott, hogy nem tart rám igényt többet. "Nagyon meg vagyok elégedve a munkáddal, de a gyerek betegségei miatti hiányzásod miatt megbízhatatlan munkaerő vagy, ami gondolom a jövőben is elő fog fordulni (már hogy a gyerek beteg lesz én meg itthon leszek vele). Vagy felállsz most rögtön, vagy még megengedem, hogy maradj egy hónapot, hogy találj munkát magadnak" Természetesen az utóbbit választottam.
              Alig vártam, hogy leteljen ez az egy hónap, és én annyira de annyira boldog voltam.
Üzenet: B. szívességet tettél nekem, ugye tudod? Mert bár én már júniusban agyaltam azon, hogy ott hagyom azt a "helyet", de én komolyan vettem a szerződésben leírt 3 hónapos felmondási időt. Mert ahogy mondani szoktad, a lényeg a részletekben rejlik!

Hogy mit csinálok ezután? Itthon fogok dolgozni, átveszem férjem maszek munkáját, legalább nem éjjel fog dolgozni vele (hanem én napközben). Megpróbálom kiépíteni az ösvényt az álmomhoz (étkeztetési téma) és reménykedem, hogy minél hamarabb lesz megint valaki a pocakomban, aki nem gondolja meg magát, és bent marad.

Most pedig írok egy listát, hogy milyen munkák vannak itthon, amihez nem kell már alapanyagot venni, és elmegyek a gyerekért a bölcsibe :)

Harry Potterék vajsöre

Ki az, aki nem csorgatta nyálát a Harry Potter könyvek olvasásakor, hogy milyen is lehet az az édes és meleg vajsör, amelyet nagyon szerettek a diákok (persze azok közül, akik olvasták a könyvet).
Én minden alkalommal, és úgy ittam volna. Olyan édes-karamellás italt képzeltem el, de a valóságban ez még sem olyan.
Hiszen ahogy a nevében is benne van, vajSÖR. Keresgéltem az interneten, és jó pár receptet találtam, de csak egyet találtam amelyben van sör is. Alkohol mentes verziója persze az, amelyikbe alkoholmentes sört rakunk. A nagy sör kedvelők most biztos felhorkannak, de egyébként is én csak azt a sört tudom meginni, amelyik ízesített. Abból viszont világbajnok kóstoló vagyok, és pl. a citromoms izesítésű sörökből már sorrend listám is van :D.
Na de vissza a vajsörhöz. A palacsintához hasonlóan megint cup-al írom, és próbáltam magyar viszonylatokba lefordítani. Eredeti recept itt. Lehet hidegen is, és melegen is felszolgálni!
(Nekem van olyan mérőpoharam, amelyen van "cup", mert meguntam az átváltogatást, de tapasztalataim szerint 1 cup kb= 2.3 dl, tehát kicsit kevesebb mint 2.5.)
 I. rész
- 4 tojás sárgája
-1/3 cup cukor +egy tk cukor
-2 cup tej
-1 cup tejszín
-3/4 tk gyömbér
-3/4 tk szerecsendió frissen reszelve
-1/2 tk szegfűszeg
-3/4 cup tejkaramella pálinka (na ez nem tudom mi, össze-vissza mindenhol kerestem az interneten és
úgy tűnik, hogy létezik ilyen, de igazából bármilyen rövidital behelyettesíthető ide. Én abszolút kihagytam).
-1tk vanília (én ezt is kihagytam) vagy rum aroma
II. rész
-1 üveg sör
- 1/4 cup barna cukor
-1tk vaj
-icipici só


I.:
Felkeverjük a tojássárgáját és hozzáadjuk a cukrot. Másik tálban a tejszínt, tejet és fűszereket felmelegítjük, majd a tojássárgás cukrot is belerakjuk, és együtt hevítjük. Levesszük a  tűztől és belerakjuk a pálinkát (akármit).
II.
A sört felmelgítjük a cukorral, míg a cukor elolvad. Belerakjuk a vajat és melegítjük, míg a vaj is elolvad. Összekeverjük az I.- II. részt.

Van ilyen habkeverőnk, és azzal csináltam azt a jó magas habréteget a tetejére :)
Én csak fél üveg sörből csináltam. Szerintem finom. Pont kellemesen-enyhén lehet érezni a sör ízét. Ezentúl már nem csorog a nyálam, igaz, már H.P. könyvet sem olvasok :D

"Drága" virágcsokor olcsón

Tegye fel a kezét, aki NEM szereti a virágot. És kapni. És adni. És a nagyon szépen összeállított gyönyörű csokrokat? Na ugye, csak ezért sokat is kell fizetni.

Boltokban (nem virág)/piacon/néniktől stb lehet venni gyönyörű csokrokat: rózsa, tulipán stb, 1000 ft alatti áron. Én persze már egy-egy ilyen egyszerű celofános csokortól is oda meg vissza vagyok, (férjecském meg szokott lepni vele, csak úgy), ha ilyet kapnék valakitől ajándékba, és mi is szoktunk venni másnak. A részletek híve vagyok, és ha veszek is ilyen virág csokrot, kicsit "megszemélyesítem". Persze ezek, az általam készített "megszemélyesített" csokrok messze vannak a tanult virágkötészeti csodáktól, de hát az alkotás öröme, és hogy aki kapja, biztosan nagyon örül neki, úgymond: kárpótól.

Egy példát tudnék nektek megmutatni- mert nem fotóztam le mindet (sajna?)-anyósomnak készítettem egy ünnepi csokrot névnapjára.

Sárga rózsa (ez a nagy kedvence) és egy nagyon különleges rózsa szerű piros és nagyon illatos virágból, aminek méghozzá a széle be volt festve arannyal. Mikor megláttam rögtön beindult a fantáziám, hogy ebből akarok egy csokrot készíteni, valami drótos-gyöngyös megoldással, ahogy azt némely esküvő csokrokkal teszik. Bénáztam is pár sort, mire dróttal sikerült először is magukat a virágokat úgy megkötni a szárukon, hogy azok úgy álljanak, ahogy én akarom. Aztán a gyöngyös díszítés is megér egy misét, de végül sikerült összehoznom. Nekem tetszett, neki tetszett, kell ennél több? :)

De sokszor elég egy kicsit különlegesebb szalag (főleg ha textil), és egy szép papír a szárának, máris megbolondítja a legegyszerűbb virágot is. (méghozzá tudatosan választottam a sárga nárciszhoz a lila kiegészítőt, mint komplementer színt. (ez pedig szülinapra anyósomnak egy izgalmas könyv mellé...)

VirágMAGOT is lehet szépen ajándékozni: itt.

Amikor NEM sikerül

Van nekünk ez a jó kis játszószobánk, amelyet azóta sem bántam meg, sőt, a gyakorlatban is nagyon bevált. Igaz, egyelőre Nimród még mindig velünk alszik, aminek oka, hogy ki kéne pakolni a szobájából (ezzel haladok is szépen)...

Tehát, mi nem hiányozhat egy gyerek repertoárjából? Egy kis asztal. Mert jó rajzolni a földön, de kényelmesebb az asztalnál. A gyurmázást és társait pedig kifejezetten csak is asztal társaságában támogatom.

Mivel a játszószoba sem egy garzonnyi méretű, így egyértelmű volt -számomra- hogy az asztalka legyen lehajtható majd, hogy ha épp nem ott játszunk, akkor a földön legyen elég hely. Eredetileg az ikeaban kapható asztalkát néztem ki erre a célre interneten, de élőben meglátva túl nagynak bizonyult -és drágának is-, még akkor is, ha lehajtjuk. Nagyzolósan mondtuk apával, hogy na majd csinálunk mi egyet polcclapból, úgyis annyi van belőle, és csak egy-egy zsanért kell hozzá vennünk. Aztán van nekünk 2 db Lack asztalkánk is, ezt a bizonyos sárgát pl pont Nimród előző szobájában használtuk, mint gyurmázós-festős stb asztalka.

El is jött az este, mikor apa nekiállt, hogy megcsinálja a régen várt lehajtható asztalkát.

Kitalálta, hogy egyik lába lesz a tartó a falon, ahonnan lehajtható lesz majd maga az asztal lap.

Igen ám, de az asztal lábak belül tök üregesek. Amit látni lehet mindkét végén, az egy-egy db vékony kis kocka, ami be van ragasztva, és a 4 oldala pedig 4 összeragasztott kartonlap... (bár lehet, hogy ez valakinek kezdettől fogva egyértelmű volt :D:D)

Azért megpróbálkoztunk vele, felszerelte férjem a falra, de....szóval sehogy sem az igazi... Az hagyján, hogy nem tart semmit-és ezen a gipszkarton dübel sem segít-de az egész olyan, túl házi barkácskodásnak néz ki. Annyit nem ér ez az 1500 ft-os asztalka, hogy szenvedjünk vele...

Úgy érzem, akkor sem javítana a látványon, ha azt a lyukat lezárnánk valahogy, és leszedném a régi frirkálás és matrica ragasztás nyomati az asztallapról.
Azt hiszem megyünk, és megvesszük mégiscsak az ikea-s asztalkát... vagy keresünk ilyet olcsóbban :D:D

Pillangó torta

A tavalyi Toy Storys torta mellett élt bennem a vágy, hogy csinálhassak egy pillangós tortát egyszer, mikor megláttam ezt. Kapóra is jött a februári szülinapja egyik húgomnak, aki-gondoltam-biztos értékeli majd. Aztán elmentünk Barbie után nézni, és nem egy "sima" babával tértünk haza, hanem egy Pillangóval (imádom a pillangókat is...)! A szárnyacskákat le lehetett venni a hátáról így kapóra jött, hogy a torta - szárnyak után is van ill lehet szárnya a Barbinak. Azért az eredeti szoknyát is levettem, hogy ne legyen krémes, helyette inkább csináltam egyet marcipánból. Hogy fokozzuk az élvezetet, mindezt pillangós ajándék tasak keretében adtuk át :)

A kis piros

Mindig is szerettem volna egy padocskát az előszobába. Méghozzá olyat, aminek az ülőkéje alatt van egy tároló. Találtam is egyet tavaly tavasszal a jofogas.hu-n, és nagyon szemeztem vele, de valamiért nem vettem meg) talán az ára miatt ?! Jól is tettem, mert a házzal (többek között) örököltük ezt a padocskát, és rögtön tudtam, mi lesz a sorsa. Igaziból már nyáron elkezdtem a felpofozását, de eléggé hátra volt rakva a kisházban, hogy nem fértem hozzá, meg hát nem is ez volt a legfontosabb dolog...

És ahogyan az előszobás bevezetőmben mondtam "azt a bizonyos" piros dolgot, ez lett az. Csak úgy virít. A környezete viszont csupa fehér és natúr, így nagyon jól egymásba olvadnak a színek. Úgy terveztem, hogy többször lefestem, hogy csak piros legyen, de mikor megszáradt az első réteg, nagyon tetszett, hogy ilyen-amilyen.

A párna hasonlít erre az ikeás párnára, ugye? Ez nem az :) Nagymamám hímezte és akkor kaptuk ezt a párnát, mikor beköltöztünk első lakásunkba. Mégis van némi hasonlóság az ikeas és e között.... nemsokára kiderül :)
No, tehát itt tároljuk a papucsokat, a mieinket és a vendég papucsokat és most egy zacsiban, de nemsokára egy kosárkában a cipőtisztító szereket és felszereléseket is.

Felette pedig egy gyönyörű fogas van, amit a szemben lévő házból raktak ki a lomtalanításkor. Apósom azt mondta, nekik is pont ilyen volt anno a kertes házukban. Olyan kis egyszerű, de mégis gyönyörű! Szintén más színt terveztem neki-fehéret, de tetszik így! Csak megtisztogattam....

Ha jössz hozzánk, van hova leülnöd mikor leveszed a cipődet-kényelmesen :)

Komódból konyhaszekrény

Nagyon izgulok, miközben ezeket a sorokat írom, ugyanis készen lett a kis szépségünk, komódból lett a kis csoda, és ezt most megmutatom nektek!
Férjem ötlete alapján, az elmúlt fél évet olyan régi/díszes szekrények/komódok/stb utáni kajtatásával töltöttem, amelybe bele tudjuk képzelni az edényeket. Ennek eredményeként vásároltam meg ezt a komódot, mely már kép alapján elvarázsolt. Gyönyörű a színe is, faragott, méretében tökéletes és még az ára is szuper, íme:

Őt terveztük a konyhaszigetnek, de végül még sem lett az, illetve nem sziget, mert mégiscsak be kellett építeni a  konyhát végig. Attól függetlenül én szigetnek hívom, és ha azt mondom, hogy a kés ott van a konyhaszigetben, erre gondolok :D:D. Na hát mik voltak a tervek? Először is festékkaparás, mert fehérre festettem. A márványlap maradt a bácsinál Zalában, mivel ez volt a feltétele, hogy futárral elküldte nekem. Amint látjátok, ez felül két fiókos, alul pedig AJTÓS egy db POLCCAL. Ccccc ( ez itt a cöcögés :P) de én mondtam, hogy amennyiben lehetséges CSAKIS fiókos szekrényeket akarok a konyhámban.... Itten láthatjátok eredeti valójában, de a polclapot már kiszedtük vala...

Szóval összeültünk apával, és kiötöltük, hogyan fogunk ebből csinálni fiókos szekrényt a GYAKORLATBAN, ugyanis én már azzal a körítéssel mutattam apának a szerzeményemet képen, hogy így és így szeretnék ebből fiókos szekrényt csinálni. Az odáig teljesen stimmelt, hogy az ajtó lapokat (az eredetit), összefogatjuk valahogy, és ha becsukva van, olyan mintha simán be lenne csukva két ajtó, máskülönben ez egy fiók előlap, amit pl az ikeában lehet kapni (de ez fa, s faragott és és és :)) (meg a felső két fiók maradt fiók persze).
Aztán én már kitaláltam, hogy (szintén) ikeában kapható fiókbelsők szabadon válaszhatóak, és veszünk olyat, azt beszereljük, és tádááám.
A komód maga pontyosan 1m széles, belül 96cm széles, de mivel elől (képen láthatjátok) az ajtók mellett van egy függőleges díszléc-szerűség (tehát nem az oldallapjához kapcsolódtak az ajtók), így csak egy 80cm-es nyílás van neki. Hmmm... így a 80-as alsószekrény vázhoz (ikea) való fiókok pont jók. Apa kitalálta, hogy csinálja meg a belső bővítést, hogy a fiókokat be lehessen szerelni, így:

felülről

elölről, bocsi rossz kép, de nincs másik, szemléltetésre jóóó :)

Tehát bevágott egy "u" alakú fa vázat, amelyre szerelte a fiókokat. Ha kinyitjuk az (ajtós) fiókot, akkor ezzel kihúzzuk az alsó fiókot is. Belül pedig ki tudjuk nyitni a felső fiókot is ( a rendszer ötlete az ikeaé továbbra is, mi csak átültettük a komódunkba :P).

alsó fiók

felső-belső fiók

eredeti fiókocskák

Na és persze a jól ismert taktikánk alapján, miszerint az ikea FYND-ből vásárolunk be mindig maradék bútorlapokból, "körbe"építettük, hogy szervesen kapcsolódjon a másik szekrényhez, és a bal oldalán pedig le kellett zárni, mivel egy 5 cm hijján nem 60 cm mély, ami a pultnak viszont kellett. Méghozzá a ramsjö (olyan a bútorlap színe, mintha kézzel festve lenne, nem "sima" fehér) típusú konyhabútorlapból hozott haza férjecském, ami pont nagyon jól megy a kézzel festett egyedünkhöz. ( a belsejét DIREKT nem festettem le mert ott nem érdekel milyen színű és most erre még nem volt energiám....majd egyszer... így ne zavarjon senkit, hogy lefolyik a festék a fiók oldalán, az csak akkor látszik, ha kihúzzuk és direkt odanézünk oldalrl. A régi szekrényeket régen sem festették le belülről, csak elölről, ami látszódott.)

lábazatot is kap majd, mikor a többi elem is, egyszerre...

a levágott pult szélére rakunk "matricát", hogy ne a közepe látszódjon (élzárót, akarom mondani)

itt még ki kell nyomni akrillal bal oldalon..

A gázfőzőlapot is e fölé vágtuk be a pultba, és teljesen jól használható az alatta lévő fiók is, mivel a főzőlap alja sima, nem lóg be csak 1cm-t és különben sem késeket tartok abban a fiókban. Aztán kapott új lábakat, hogy egy magasságban legyen a többi szekrénnyel ( a pogácsa lábakat pedig elraktam majd egy másik projektünkhöz).
Az üveg fogantyúk a bútortunningból vannak , a réz fogantyúk pedig ennek a felső kis fiókoknak az eredetije. Az egész konyhában ezt az üveg fogantyút és az eredeti réz fogantyúkat fogom variálni, ugyanis a népi komódomnak is ilyen fogantyúi vannak, ahol a felső két kisfiókét szintén lecserélem üvegre, alsókon marad a réz, és akkor még lesz 2 réz fogantyúm a másik ajtólapokra a másik konyhaszekrények valamelyikén (amit már tudok melyik lesz, de majd úgyis megmutatom). Nekem nagyon tetszik így, hogy az eredeti régi fogantyúkat is fel tudom használni, és nem mondjuk vásárolok (nem is találtam ehhez hasonló gyönyörű darabot, teszem hozzááá).

Annyira büszke vagyok magunka, igazi csapatmunka volt, megint. Apával csak vigyorogtunk mint a tejbetök mert szerintünk nagyon szép lett. És nem mondom, kellett idő, míg megérett a dolog és eljutottunk idáig, mert lépésről lépésre kellett kitalálni minden egyes részletét, hogy hogyan legyen. Azt hiszem a kandallónk volt még egy nagy lökés- főleg neki- hogy igenis, meg-fogjuk-tudni-csinálni :)

A gyakorlatban is nagyon jól működik ez a megoldásunk :)

KIEGÉSZÍTÉS: eljött az a bizonyos idő, és foglalkoztam még vele:
http://www.edes-oko-otthon.com/2012/09/butorfestes-es-en.html

Télbe burkolózva

Sokat gondolkodtam azon, hogy a téli évszak egy kicsit más (azon kívül, hogy tök más a másik 3-hoz képest :D:D:D) dekoráció szempontjából, mert decemberben ott a karácsonyi csilli-villi, aztán marad még a január és február míg jön a tavasz...

Leszedtem a karácsonyi dekort, de hát nem maradhat üresen a ház, míg felhatalmazom magamat a tavaszi erre-arra! Most nagy örömmel dobozoltam el ezeket a díszeket. Nem tudom miért, de valahogy most tényleg nagyon várom a tavaszt, a meleget, a változást, pedig én beszéltem arról, hogy minden évszak gyönyörű és imádom. Lehet, hogy vár valami új, amiről nem tudok még, de belül érzem? Jó lenne....

De hát mit lehet kirakni télen? Pl korcsolyát, némi virágot is, amelyik illik a télbe mondjuk a színével. Maradhatnak a mécsesek, mécsestartók (nekem pl nincs kifejezetten karácsonyi gyertya/mécsestartóm, inkább télies)

Egy kis hópihés füzért az ablakba és a karácsonyfáról leszedett égősort valahova....

A korcsolya Naturalmente keze munkáját dicséri. Kicsit kitömtem, hogy térbeli hatása legyen, és így nekem tényleg olyan, mintha valaki csak feldobta volna épp, mikor hazatért a korizásból (imádok korizni, gyerekkorunkban egy picit jártunk műkorcsolya edzésre is, és akkor dédelgettem némi jégtáncosnő álmot....)

Nálunk szokás, hogy ha valakinek szülinapja van, akkor az anyukájának is ad egy szál virágot, vagy bármi kedveskedést, hiszen az anyukáé is az érdem....sőt :D Ezt én találtam ki anno tinikoromban, majd megtanítottam rá a férjemet is, és most apukája tanítja meg rá kicsi fiát is. Ezt a csokor gyönyörű tulipánt erre az alkalomra kaptam! Egy szeletnyi tavasz...

.... mára már átalakított konyhaszekrényt és előszobát ígértem, de nem készült el. Férjem alig aludt valamit az elmúlt napokban, és nem akartam kockáztatni, hogy ma elaludjon a volán mögött, inkább elküldtem aludni még jóval éjfél előtt...Inkább egy félig kész ez, mint egy balesetet szenvedő férj a kialvatlanság miatt, ugye megértitek :) de Mutatok egy kis részletet belőle, hogy lássátok, dolgoztunk rajta :)

Éljenek a 3 évesek!

Megtörtént. Nagy robajjal-zsivajjal-nevetéssel, és rengeteg trutyival a végén. De hát megérte elnézve szülinapos Nimródunk arcát, aki nagyon de nagyon jól érezte magát és még emlegeti a tegnapi napot!

Az az igazság, nem sok időnk volt az előkészületekre, és nagyon elfáradtunk másnapra. A buli témája idén Barbapapa vagyis a Barbacsalád volt, ennek "fényében" készült a torta, a dekoráció stb. Miért ez? Most ez valamiért kiemelt figyelmet kap Nimródtól (mármint a mese) és úgy gondoltam ezt meg is tudjuk valósítani egy hét alatt.

Mivel pont vasárnapra esett január 8-a, így stílusosan aznap meg tudtuk ünnepelni az ünnepeltet egy babazsúr keretében. De a napot mégiscsak azzal kezdtük, hogy az álmos bébit kicsalogattuk az ágyból, és egy mini-torta (reggeli tejszelet vagy kinder pingui ami nélkül nincs napkezdés-ez az elem :P) keretében anya és apa pusziözön után átadtuk az ajándékot. Ő pedig a piros cumija mögül, két csipa között kukucsolva kezében Hápival nagyon  meg volt lepve. 

Először is a meghívók. Amint mondtam, a szokásos szám az elején, ezt most N csinálta krumplinyomdával és köré nyomdafilccel rajzolgatott mintákat.

a rózsaszín "izé" a borítékon a Barbapapa :P

Aztán ott voltak az üdítők. Szám szerint 7 Barbagyerek van, és pont 7 gyerkőcöt hívtunk meg a buliba, így mindenki kapott egy db szívószálas üdítőt ,amelyen valamelyik Barbagyerek volt. A felnőttek (na meg persze a gyerekek is mert még megszomjaztak) a többi barbás üdítőből ihattak (háttérben látszik).

mindezt a "3as" poharakból..

Aztán voltak mini falatok: padlizsán krémes ubival, tojáskrémes jégcsapretekkel, és sajtos-sonkás. Volt almás-fahéjas muffin rajta vajas fehércsokis öntettel és egy tálkában nyers alma és mandarin. Csinálta, kis táblácskákat, hogy amik a falatokat díszítették N betűk, hogy senki se felejtse el, itt Nimródot ünnepeljük :) és Barbacsalád fotós....

Ez pedig a félresikerült műzliszeletem "maradéka", mert kevés lisztet raktam bele ... gondoltam, hátha valaki enne belőle, hiszen a diákcsemege van mézzel és vajjal összekeverve... hát senki nem tette :D:D:D

Na és a torta. Egy hatalmas 3-as, ami persze Barbapapa, és rajta van marcipánnal, hogy NIMI, bár utááááááljuk amikor így becézik, meg egyáltalán nem kell becézni a keresztnevét-na de másképp nem fért ki a neve :D. Belül mascarponés-erdeigyümölcsös krém van, és sima piskóta tészta. Kívül pedig 60%-os csokit olvasztottam fel egy kis vajjal. Elfogyott az összes...

Persze az egyéb dekorációról is ejtek némi szót képet: a 3-as számfüzér meg a lufik, amelyek mindig vannak, ugye... (a számok az évek múlásával nőnek!)

Csak mellékesen megjegyezném, hogy sosem találnátok ki, miből van az asztalterítő :D a Régi zuhanyfüggönyünk az, amelyet átalakítottam abrosszá, mivel nem teljesen műanyag, hanem az a textiles vízlepergető, de szuper a mintája! Tökkkéletes az ilyen alkalmakra :)

Szülinapi pólót is kapott Nimród, csak erre az alkalomra (a legolcsóbb egyszínű póló és némi textilfesték a titok nyitja!)

Nagyon köszönöm Szilvinek és Edinának a segítséget!

Jó buli volt, jól kifáradtunk!Köszönjük mindenkinek!

a romok :D