Alcím: néhány dolog rólam és tervek a blogot illetően
Kezdem a néhány dologgal magamról. Talán ősz elején kaptam egy blog díjat kucorgótól, amelynek egyik feladata, hogy 10 dolgot mondjak el magamról. Hát azt hittem, legalább 50-t felsorolok, olyan apróságokat, amelyek nem derülnek ki rólam a posztjaimon keresztül...
1. Az I. részből tuti kiderült, hogy mániám a listaírás. Nem csak a listaírás, de mindent! leírok, ami eszembe jut. Van többféle füzetem, kategória szerint és így tudom, hogy nem felejtek el semmit. Őszintén megmondom, mikor nagyon sok mindent kell csinálni egy időben, több az elintézni való, rögtön 10 új ötletem van, amit meg akarok csinálni, akkor addig nem vagyok nyugodt, amíg le nem írom.
Írok listát egyéb teendőkről, fotó ötletekről, dekorációs és egyéb ötletekről, van egy füzetem ajándékötleteknek amelyet főleg karácsony környékén tudok hasznosítani. Elhangzott fél mondatok, egy meglátott valami stb egy illetőnek, és mikor eljön egy jeles alkalom, tudom mit szerettem volna neki ajándékozni. Ill. szerettünk volna, mert attól még családilag tesszük, mert én találtam ki. Füzet mint mini naptár, kerti füzet, kontroll füzet a takarításhoz és rendrakáshoz.
Írok listát egyéb teendőkről, fotó ötletekről, dekorációs és egyéb ötletekről, van egy füzetem ajándékötleteknek amelyet főleg karácsony környékén tudok hasznosítani. Elhangzott fél mondatok, egy meglátott valami stb egy illetőnek, és mikor eljön egy jeles alkalom, tudom mit szerettem volna neki ajándékozni. Ill. szerettünk volna, mert attól még családilag tesszük, mert én találtam ki. Füzet mint mini naptár, kerti füzet, kontroll füzet a takarításhoz és rendrakáshoz.
2. Félek a sötéttől. Főleg a kintitől, főleg amikor nem látom, mi van kint, mert bent mondjuk ég a villany. Ez ellen úgy védekezem, hogy mindenhol van függöny. Én nem látok ki, így senki sem lát be. Érdekes módon a havas télben kevésbé félek kint, a fehérség valamennyire "világít".
3. Tán vicces, de félek a gázcirkótól. Felnőtt koromra annyit javult a helyzet, hogy egy helyiségben már meg vagyok vele (pl egész nyárig a mi fürdőnkben is volt), de ha kád végében vagy wc mellett lenne, engem mintha megöltek volna. Gyerekkoromban nagyon sok rémálmom volt vele, hogy beszív magához (hogy utána mi történik azt nem tudom, mindig finom meleget éreztem a tüzétől, ami a paplan melege volt ugye :P), és főleg, hogy próbálok kimenekülni a fürdőből de húz vissza. Amikor szét volt szedve és le is van szedve a falról, akkor nem. Csak fent a falom, működés közben. Nem, nem a gáztól félek. Az egésztől ahogy van!
4. Van egy titkos fűszerem, amit minden ételbe teszek :) Nem vesszük észre konkrétan, hogy van belőle (mondjuk mit hagyma, só vagy pirospaprika), de isteni pluszt ad az ételnek :).
5. Azt hiszem gyűjtöm az ajándéktasakokat/zacskókat. Talán így még sem igaz, hogy gyűjtöm, mert direkt nem veszek. Igaziból csak a nagyon szépekhez érzek vonzalmat és kötöttséget. Na, lehet, hogy a végén még sem, de most már itt hagyom :D.
6. Elmondhatatlanul irtózom a pókoktól és a poloskától. Attól a zöld büdöstől.
6. Elmondhatatlanul irtózom a pókoktól és a poloskától. Attól a zöld büdöstől.
7. Amikor olvasok egy olyan könyvet, vagy látok egy filmet, amely valami varázslatos világban van, annyira magával tud ragadni, hogy pár napig azon agyalok, hogy de jó lenne ha igaz lenne. Aztán visszatérek a való világba, és már nem lesz olyan fontos, hogy legyen egy titkos szekrényem, amellyel át lehet menni egy másik világba, vagy hogy tudjak repülni, mint egy tündér :P.
8. Azokon a napokon, amikor itthon van férjem és konkrétan nem kell kimenni az utcára, van hogy elfelejtek átöltözni és du jövök rá, hogy még pizsiben vagyok :D
9. Egészen érettségiig, amióta az eszemet tudom, tanárnéninek készültem. Alsóban tanítóak, konkrétan. Hogy miért nem lettem az? Nem is tudom. Csak azért jelentkeztem volna Sárospatakra a Tanítóképzőbe, mert annyira tetszett. Már Sárospatak...
9. Egészen érettségiig, amióta az eszemet tudom, tanárnéninek készültem. Alsóban tanítóak, konkrétan. Hogy miért nem lettem az? Nem is tudom. Csak azért jelentkeztem volna Sárospatakra a Tanítóképzőbe, mert annyira tetszett. Már Sárospatak...
10. Kislánykoromban sokszor álmodoztam arról, hogy egyszer csak csöngetnek és kopognak és az ajtó előtt lesz egy kosárban egy kisbaba, nekem címezve. Aztán szépen elgondoltam, hogy majd vigyáz rá anyám, amíg én iskolában vagyok. Amióta az eszemet tudom, kisbabát szeretnék. Ez a gondolat eszembe jutott valamikor az elején Nimróddal. Hát jól körberöhögtem magamat. (persze nem akkor jöttem rá, hogy egy kisbaba "picit" több dologgal "jár" :P)
Én is bevezettem magamnak, hogy az adott évre kitűzök egy szót, vagy mondatot, amely a vezért szavam, mottóm lesz, vagyis az "Év szava". Az enyém sok gondolkodás után 2013-ban a:
Hogy miért fejlődés?
Már korábban sok minden kavargott a fejemben, mit szeretnék változtatni vagy újítani a munkámban. Gondolom (nagyon remélem!!!) azok, akik a legeslegelejétől olvasnak, vagy legalábbis az első félévben kezdték, úgy látják, eddig bőven van fejlődés. Nem feltétlen arra gondolok, amelyeket készítünk itthon vagy készítek én, hanem a blog színvonalára. Egy ideje nagyon nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy csakis saját képanyagot használjak fel- akkor is ha nem valamit be akarok mutatni, hanem egy hangulathoz, gondolatsorhoz, stb. kell egy vagy több fotó-és ez egy ideje így is van. Abszolút kiiktattam azt, hogy inspirációs képeket hozzak egy éppen folyamatban lévő dologhoz.
Már korábban sok minden kavargott a fejemben, mit szeretnék változtatni vagy újítani a munkámban. Gondolom (nagyon remélem!!!) azok, akik a legeslegelejétől olvasnak, vagy legalábbis az első félévben kezdték, úgy látják, eddig bőven van fejlődés. Nem feltétlen arra gondolok, amelyeket készítünk itthon vagy készítek én, hanem a blog színvonalára. Egy ideje nagyon nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy csakis saját képanyagot használjak fel- akkor is ha nem valamit be akarok mutatni, hanem egy hangulathoz, gondolatsorhoz, stb. kell egy vagy több fotó-és ez egy ideje így is van. Abszolút kiiktattam azt, hogy inspirációs képeket hozzak egy éppen folyamatban lévő dologhoz.
Ennek egyik oka, hogy az időm most egy ideig sokkal kevesebb lett/lesz, mióta Vince van. Ez így is lesz egy ideig, amíg nem lesz olyan nagy, hogy... viszont, mire olyan nagy lesz, hogy terveim szerint azért nem lesz időm, mert annyi munkám lesz.
Ehhez kapcsolódik tehát, hogy a "minden nap egy poszt"-ot nem fogom győzni. Amikor nem láttok tőlem semmit, én akkor is dolgozom. Folyamatosan kattog a gépem, mert van, amit több napig fotózok, mert mondjuk látom előre, hogy fog kelleni az előtte kép de közben változtatok rajta de közben eltelik x nap mire azt publikálhatom is. Nem adok ki már "kezemből" utómunka nélkül képet. Így tehát egy poszt, főleg ha "készítős", áll abból, hogy alkotok és fotózok, fotót szerkesztek (miután feltöltöttem és kiválogattam), bejegyzésbe rakom és megszövegezem és ezzel együtt megjelenítem. Mindezt alvásidőben persze, mert a családom és az itthoni feladatom is fontos.
Nem vagyok profi, de az akarok lenni! Rájöttem, hogy egy blognak/honlapnak a magasabb színvonalhoz nagyon jó képek kellenek. Azt is tudom, magamból kiindulva, hogy az olvasók szeretik, ha az író a saját fotóit használja fel, ugye? :)
Nem vagyok profi, de az akarok lenni! Rájöttem, hogy egy blognak/honlapnak a magasabb színvonalhoz nagyon jó képek kellenek. Azt is tudom, magamból kiindulva, hogy az olvasók szeretik, ha az író a saját fotóit használja fel, ugye? :)
Ehhez kapcsolódik még, hogy azért nem akarok írni valamit, csak hogy írjak valamit. A mennyiséget nem akarom a minőség rovására.
Mindemellett nyugi!!! Nem havi 2 bejegyzést fogok írni, hanem a cél min 2 egy héten, ha több sikerül, akkor többet :)
Mindemellett nyugi!!! Nem havi 2 bejegyzést fogok írni, hanem a cél min 2 egy héten, ha több sikerül, akkor többet :)
Nagyon jól esik a hozzászólásotok. Nem, nem is a "jól esik" erre a jó szó. Nagyon jó visszajelzés nekem, ha valami nagyon tetszik és azt el is mondjátok. Persze a negatív véleményeket sem fogom kitörölni, ha nem úgy kapom, ahogy előfordult már (undorító, ocsmány és egyéb jelzők nagyon rosszul esnek nekem...). Bár azokat sem töröltem ki soha... Így kérlek titeket, írjatok nekem, ha valamihez kiemelkedően éreztek akár negatív akár pozitív érzést :)
Továbbra is úgy szeretném írni a blogot, amilyen én vagyok, olyan vegyes felvágottként. A fejlécben az alcímem az, hogy Kreativitásom a mindennapokban. Nem tudok csak DIY dolgokról írni, meg lakberendezésről, szeretek fotókkal hangulatot megragadni és megmutatni, mesélni rólunk, a családunkról, a gyerekeinkről, receptet hozni ha valamiért az különleges nekem, csak úgy elmondani ami épp foglalkoztat, ötletelni, és úgy mindenről írni.
Remélem nem bánjátok. De ez vagyok én és csak úgy tudok jókat írni, ha örömmel teszem. :)
Remélem nem bánjátok. De ez vagyok én és csak úgy tudok jókat írni, ha örömmel teszem. :)
Azt hiszem rájöttem, mit szeretnék "dolgozni". Csúnyán szólva, mivel hozzak pénzt a házhoz. Két féle dologról van szó, az egyikhez már konkrét márkanevet is kitaláltam, bár még nem vagyok benne biztos. Most kell elővennem a bátorságot és az álmodozás mellett bele is vágni.
Állítólag ha a nők sok gyümölcsöt esznek, napi fél órával többet élnek. Ha ez igaz lenne, akkor én nagyon sok gyümölcsöt eszek, mert annyi de annyi tervem van, csak nem tudom mikor alszom is, ha ezeket már tegnapra akarom megcsinálni :D
(kicsi titokzatos vagyok, de ha kész hozzá a honlap és néhány prototípus, akkor természetesen megmutatom :) )
(kicsi titokzatos vagyok, de ha kész hozzá a honlap és néhány prototípus, akkor természetesen megmutatom :) )
Célkitűzésből itt sincs hiány, kívánjatok sok szerencsét, hogy a negyedét sikerüljön teljesítenem :)
