A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fotósorozat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fotósorozat. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. május 21., kedd

Megint egy évvel öregebb lettem...

Azt gondoltam, a tavalyi lesz/volt kicsit különlegesebb szülinap az életemben - mondjuk a 30.-ig - mert valamennyire évfordulós volt.
Aztán az idei is az lett.
Pont ma van 3 hete, hogy... pár napja tudtam meg olyan részletet, hogy annyi vért vesztettem, hogy örüljek, hogy élek.

Nagyon örülök! Látszik rajtam? :)

Az elmúlt egy évben rengeteg minden történt velem, amitől az idei szülinapomra több lettem.
Azt hiszem nem is sorolom fel.
Annyi minden megváltozott bennem, az eddigi életfelfogásomban még erősebb lettem és már semmi (és itt tényleg a semmire gondolok) nem olyan fontos, mint hogy lélegzem. Ebből persze nagyon sok minden jön, minthogy a gyerekeimnek van anyukája a férjemnek felesége, anyámnak lány (elsőszülött), nektek blogger, barátoknak barát.

A napszemüveges kép nagyon találó, mert már nem igazán sütött a nap. Erre mondhatom, hogy nekem mindig süt a nap, és tényleg! Nem akadok ki esőn, vagy kánikulán, őszintén tudok mindennek örülni. Így volt ez mindig is.


Miért van jelentősége ennek a ruhának? Ősszel, mikor Vince kb. 1 vagy 2 hónapos volt, mentem a nagymamámmal a szokásos havi státuszvizsgálatra mikor megláttam a turi előtt ezt a rucit. Megnéztem, hmm 38-as, egyszer jó lesz rám, Nimród után is visszafogytam rögtön, amint abbahagyta a szopizást.
Bementem a boltba ragyogó arccal (hisz egy pöttyös ruha és tudjátok, a pöttyök :P), hogy én azt kérem,mire az eladó:
-Neked lesz? (rajtam hosszú, világos rózsaszín steppelt télikabát és sapka)
-Igen!-mondom még mindig ragyogó arccal.
- De az nem lesz jó rád!
(itt kicsit rám fagyott a mosoly...képzelem hogy nézhettem ki külsős szemmel, amikor a 163 cm-hez volt 90/E-s mellméretem a sok tej miatt és azt is ki kellett tömnöm egy-egy félbevágott textilpelussal mert két szopi között is folyt a tejem...)
-Tudom, de nem fogok mindig napi 2 liter tejet termelni és szülés után vagyok x hónappal, első kisfiam után is visszaalakultam.
-Hát jó!- majd levette...

Innentől kezdődött az én kálváriám, mintha a homlokomra lett volna írva, hogy "szóljátok meg a testem mert zavar!"- Jöttek a csípős megjegyzések rokontól és vadidegentől (pl az IKEAban!!), hogy de nagy hasad maradt (2 hetes babánál) és jön a második?? -kérdezte egy nő miközben a pici 6 hetes babámban gyönyörködött.

A szenvedésnek lett egy jó oldala, ledobtam magamról 10 kg-t. Igaz, nem ilyen áron akartam lefogyni és örülök annak, hogy a tejem sem bánta, de rám jön a pöttyös ruha :) Előbb, mint gondoltam :)

ez a kép meg olyan lett, mintha könyvet fotóztam volna... túl késő van már a képszerkesztéshez :P


És ha nem mondtam volna, hogy én a pöttyöket nagyon.... :)


Hétvégén ünnepeltünk, nem csak engem, de apósomat is, aki 28-án született és minket, mert 26-án van az házassági évfrodulónk.
Az idő tökéletes volt és nagyon finom gulyást készítettünk megint.
Három torta is volt, első mascarpones-túrós eperrel, a marcipán virágot apósom készítette :). A második epres krémes és a harmadik karamellás, édsanyám keze műve.




Nem azért, hogy dicsekedjek vele :D de olyan de olyan rám szabott ajándékokat kaptam, amit ha megláttok megértitek miért mondom:

Virágot, rengeteget. Azzal sosem lehet mellényúlni nálam. Ezzel együtt kb. 10 rózsabokrunk van már :)


Hortenziát. A tavaly kapott 8 tőből egy élte túl a telet és hajtott ki. Amiket idén már kaptam elkezdtek új hajtásokat hozni, tehát úgy tűnik kezdek belejönni és csak lesz magas hortenzia bokrom egyszer :)


Csipkés kosár és csipkés párnahuzat? A csipkés kosárba talán a kis csipkéimet fogom tartani, úgyis olyan kis elkallódóak a méterárus polcomon... A csipket meg szintén nagyon....


Szoktam mutatni itt a blogon sk. virágcsokrokat. Szeretem csinálni, találó volt ez a könyv! (meglepi volt ez is!)


Van nekem egy piros angol jelenetes tányérom, amit itt láthattatok már. Ehhez kaptam még 2 másik színt. Ezek nagy tálak, sütinek, tortának! Szeretem őket, mindenfélém van!


És végül de nem utolsó sorban, megint kaptam egy meglepetés csomagot!!! Tényleg vigyázzon az ember, hogy mit kíván :)))
Drága Edina barátnőm mindig küld nekem/nekünk valamit ünnepekkor, stb. Spanyolországból, ahogy mi is neki. De ez a csomag abszolút meglepetés volt, mert nem számítottam ilyen nagyra!
Telis-tele személyre szabott kincsekkel!
Madárkás képeslap, gyönyörű hajcsattok, extra széles dekorcellux ( a muffinos, az az), 100% természetes szappan (kipróbáltam már, isteni), dekorpapírok és pöttyös (!!) papír poharak :)
Na és a doboz csomagolása sem utolsó ;)



Drága férjem pedig meglepett ezzel a receptes könyvvel, amit azóta szeretnék, hogy megjelent. Az első is megvan és ebben sem csalódtam! (és ez itt a reklám helye volt ;))

A mulatságnak még nincs vége, nemsokára jön a tematikus szülinapi bulim ;)


2013. február 14., csütörtök

Nem-Valentin napi fotók

Nem "Valentin napozunk", de azért kedvem volt romantikus-szivecskés fotókat kreálni. Csak úgy :)


Az egyik legtökéletesebb, leggyorsabb keksz...


Mi a recept? Vedd a kedvenc mézeskalács receptedet, nyújtsd ki extra papír vékonyra a tésztát, és süssd egy perccel tovább. Garantált ropogás :).


Újabb tökéletes, kisgyerekes anyukáknak való körömlakkot találtam: szépen eloszlik magától felkenés után, pikk-pakk megszárad, és bírja sokáig. Max 10 perccel megyek később aludni :)


Ezt pedig Kankaleen varrta nekem :)


Személyre szabottan :) Cuki nem? :)


Éljen a romantika !!




2013. január 16., szerda

Téli hangulat, kötöttek és kosarak és egy új hír "rólunk"

Nem várom még a tavaszt. Nem úgy nem várom, hogy szorongással töltene el ha arra gondolok mindjárt itt a tavasz, hanem hogy nem érzek semmi extra vágyat, hogy tavasz-legyen-most-rögtön. Mondjuk mint tavaly, vagy ahogy lenni szokott.
Élvezem, ami van, jó ez a téli fíling, még a hónak is örülök, mert a gyerek is örül, pedig emiatt oviba sem tudtunk menni hétfőn. Cserébe aludtunk sokáig :D

Karácsonyra kaptam két szürke kötött párnát, mindkettőt anyósom kötötte és hozzá takarót is, az bolti, de mintha egy készlet lennének. Most már van 3 kötött és egy szőrös párnám és a tökéletes kanapé pokróc. Mikor máskor élvezhetném őket, mint ilyenkor? És szépek is, szóval télbe illő.

most már biztos, hogy imádok fényeket fotózni

Na jó, talán kicsit elegem lett a fűtésszezonból, mert ma reggelre nagyon beázott a kisházunk és lecsapta a biztosítékot és a kazánt is. Na meg a szomszédnak (kutyadobálós) az a rögeszméje, hogy mi direkt mérgezzük őket, mert ha szél van, befújja a füstöt az udvarra. Fenyegetőzik, de minden szakszerű, mert megkérdeztük az ebben illetékeseket. Múltkor azt is mondta, menjünk át, és szagoljuk meg a szén-monoxidot az udvarán. Szóval kezd már uncsi lenni nagyon...


És hogy rátérjek végre az új hírre ?!
Vannak emberek, akik akkor változtatnak csak, ha belekerülnek egy kényszerhelyzetbe. Nem azért mert félnek-na jó valamilyen szinte mégis-hanem mert kényelmes. Na jó meg félnek az újtól, vagy azt gondolják, még egy ilyen jó már nem lehet.
Aztán elküldik őket a munkahelyükről és mikor végre találnak egyet, és még sem jó, akkor mernek változtatni.


Aki mer, az nyer. Mondják. Milyen igaz!
Aki olvasta, emlékszik rá, hogy december 1-én kezdett férjem az új munkahelyén. Aznap még fel is hívták a másik helyről is, hogy várják őt, de ő mégis a már elkezdett helyen/helyet választotta.
Viszont e-gész ün-ne-pek alatt azt hallgattam, hogy vajon jól döntött-e? Hát erre nem tudtam mit mondani, mert ezt neki kellett éreznie.
Mondtam neki, hogy hívja fel az illetőt, hátha még szabad a hely?! Igaziból én sem gondoltam komolyan :D De felhívta. Az illetőnek nagyon pozitív visszajelzés volt ez, hogy mégiscsak érdeklődik, és megbeszéltek egy személyes találkozót.
A személyes találkozón 1 óráig egyeztettek. Kiderült, hogy a fizetés körül volt egy kis félreértés, nincs ilyen +/- 15%...
Úgy jött haza, hogy elkezdte sorolni, miket fog csinálni, hol, meg vele építenek ki ilyen-olyan csapatot, stb stb.


Szóval sikerült. Holnaptól új helyen kezd már.
Nem volt baj a régivel, csak nem volt elég pörgős neki.
Most aztán pöröghet, heti 1-1 nap Rába felé és Miskolcra :D többi Bp.
Megtáltosodott a Drágám :P


A kosarak meg hogy jönnek a télhez? Csak úgy, mert ezeket mindig szeretjük.
Mindegy milyen évszak van :)

2012. október 23., kedd

Csodás pillanatok

Általa lettünk két gyerekes szülők és jelent meg a fogalom a családunkban: testvérek.
A nevét ő sem hétköznapian kapta, mint anno Nimród. Én úgy gondolom, mindenkinek "meg van a neve", csak valahogy rá kell érezni. Ezt szerintem csak az anyukák tudják.
Először is addig nem is gondolkoztunk nevekben, amíg biztosra nem tudtuk, hogy fiú. Illetve é nem is nagyon akartam konkrét néven nevezni, mert mi van ha mégis lány, vagy más nevet választunk végül, jól bejött nekünk a "baba" elnevezés... Ennek ellenére nem tudtunk dönteni a lehetséges nevek közül, volt három "versenyző". Párszor megkérdeztük Nimród véleményét, hogy hogy nevezzük majd a babát, de ahogy variáltam a három név sorrendjét, úgy mondott mindig mást :D A végén jegeltük a témát, mondván ha megszületik, ránézünk és tudni fogjuk melyiket kell választani.
A névválasztás így tényleg nem volt sem napi, sem heti szinten téma.
Egyik nap, úgy születése előtt 2-3 héttel Nimród egyszer csak random, minden ráutaló beszéd nélkül közölte, hogy " Legyen a baba neve Vince!" Majd pár nappal később megint. Csak úgy. Ezt igazán jelnek vettük, és úgy gondoljuk, nagyon illik rá és jó választás volt :)

Nem fogok fotós babérokra törni, csupán kreatívkodtam kicsit. Mindkettő az én "alkotásom": a fotókat közösen a fényképezővel, a gyerekeket pedig apával "készítettük" :D


Pillanatok amelyekre emlékezni akarok...

2012. június 24., vasárnap

Te+Én=Mi

5. házassági évfordulónk alkalmából kitaláltam egy romantikus fotósorozatot, elvontultunk a Kopaszi-gátra fotózkodni, és a hozzáértő sógoröcsém, rendezésem alatt lefotózott minket. Valamelyiket rögtön eltalálta, valamelyiket sokadikra. Az utómunkával én próbálkoztam, persze érteni nem értek hozzá, szóval... :P
 De azért az eredmény igazán szerelmes lett....

Szerelmünk története








2012. június 17., vasárnap

Egy romantikus ruha története...

Igen, igen, turiból van. És csodaszép púder színű tele kedves részletekkel, finom vékony anyaggal.
Annyira, hogy muszáj volt néhány képet készíteni róla :)






Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
Kedves Látogató!
Köszönöm, hogy megtiszteltél bizalmaddal és látogatásoddal. Remélem, nagyon jól érzed majd magad nálam, és sok új ötletet tudok neked adni. Ahhoz, hogy hosszútávon működhessen a blog és sokáig tudjak az olvasóknak örömet okozni (és én is sokáig örömöm lelhessem az alkotásban), arra kérlek Téged, hogy a blogban megjelent tartalmakat ne másold, hanem a link megjelenítésével jelöld meg a forrást, mert rengeteg munkám van a kitalálástól a megvalósításon át egészen addig, hogy ide (igényesen) felkerülhessen bármi. Köszönöm megértésedet! ;-)
Szeretettel várlak vissza :-)
Fanni