Ezt a receptet is attól a bizonyos amerikai ismerősünktől tanultuk, ami már több mint 10 éve, hogy történt. Szerénységgel állíthatom, hogy akkor még ez a süti nem volt ilyen ismert itthon, ez is az internet térhódításával vált ismertté. Persze ettől még nem ez az alfa-recept, és a legjobb :) Na és persze nem tartom magam tőle valami extra embernek :) Csak hogy tudjátok, mitől különleges számomra, ez az abszolút nem nehéz édesség.
Az én receptem mindig is alapként szolgált nekem. Pl 40 dkg cukor helyett csak 30 dkg rakok bele, és nagyjából szemre mérek. Diót sosem raktam a liszthez, nem szeretjük. Volt már folyósabb, ha raktam hozzá sütőport kicsit magasabb lett, ha tejjel helyettesítettem a vajat, piskótás lett.
Van, hogy magában esszük, de szoktuk enni fagyival vagy vanília pudinggal is. A lényeg, hogy gyorsan kész van és nem lehet elrontani!
Na és persze nem muszáj muffin formába tölteni, ezt én most a különleges alkalomból csináltam, mert vendégeket vártunk. Volt még az extra finom szicíliai vérnarancsunkból, azt tapasztottam a muffinok tetejére egy kis vajkrémmel. A fanyar de édes narancs nagyon jól ment a csokis muffinokhoz.
Hogy a körömlakkról is szót ejtsek, ez a barack szín lett az egyik tavaszi választásom megint. Nagyon szeretem ezt a színt, ennek árnyalatai igazán dominánsak a tavaszi természetben! Arról nem is beszélve, hogy vidámak de olyan "tavaszi" visszafogottak.
A névnapomra kapott gyönyörű madárkás nyaklánc tökéletesen illik hozzá. Meg a muffinokhoz is :)
Bátorítok tehát mindenkit a Brownies elkészítésére, mert nem igényel semmi nagyobb előkészületet. Csupán türelem kell, hogy az ember győzze kivárni, míg megsül, picit kihűl, és ne falja fel rögtön az egészet.
Vigyázat! Nagyon addiktív! ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése