Halloween 2012

Idén sem lesz/lett még buli, mint két éve, mert ahhoz még kicsi Vince én meg gyenge :)

Viszont tetszik nekünk, amit ilyenkor is alkotni lehet, és ma pont jött a két öcsém is, így egy kicsit kedveskedtem nekik némi "hálovínes" dekorációval és aprósággal.

Tök lámpás pl muszáj volt faragni. Idén is elrugaszkodtunk a szokásos vigyorgós tökfejtől: Nimród megint választott, most cicát akart, én pedig ki akartam próbálni a sok látott ötletből egyet-fúrtunk mintát az óriás tökbe, s nagyon jól néz ki, ahogy szórja a fényt!

Láthatjátok a zöld tököt: eredetileg is zöld volt, de elkezdett besárgulni. Ezért egy kis gyöngyházas zöld akrilfestékkel visszaadtam a zöld színét.

kapuból és utcáról a látvány

Gyerekeknek készítettem szellemhabcsókokat, de sajnos elfeledkeztem róla kicsit, és inkább hasonlít kakikupacokra :D (mamám szerint "miselin" babákra), végül mindent felfalták, nem zavarta őket a színe :D 

Egész nap denevéres poharakból ihattak...

...és nyomtattam eredetileg tökre való mintákat, amelyeket kifestettünk...

Jelentősége nincsen, csak a móka kedvéért: ma az egész család narancssárga-feketébe öltözött. Még a kis Vincének is jutott narancssárga rugi :)

Játék II.

Játsszunk!

Mostantól jó pár héten keresztül-egy hétig tartó-játékok lesznek itt a blogon, mindenféle nyereményért.

A felhívásra sok alkotó jelentkezett, amelynek keretében meg is ismerhetitek őket.

Az első felajánló Tini, aki drótból készít ékszereket, és egy gyönyörű és elegáns nyakláncot szeretne valakinek átadni.

Bővebben róla és munkáiról a honlapján olvashattok: http://tinikedrot.blogspot.hu/

Íme a bemutatkozója:

"Zatkó Attiláné Tini vagyok Törökbálinton lakom férjemmel és két gyermekemmel. Nagyon szeretem a kreatív dolgokat szakmámat illetően bőrdíszműves lennék nem rég leltem rá a drót ékszer készítésre és nagyon bele szerettem jelenleg ezt művelem .Azért ezt az ékszeremet ajánlottam fel mert talán ez az az ékszerem a legkedvesebb nekem :)

Az ékszer ezüstözött drótból van és fekete üveggyöngyből a lánc szemeket is én hajtogattam nikkelmentes a lánc hossza 48 cm .
Az ékszerem neve Fekete Pillangó"

Játékban részvétel feltételei:

1. A játékra felhívó bejegyzés alatt kommentben írjátok meg az itt használt neveteket és mellé kötőjellel az igazit.
2. Írjátok meg, hogy van-e kedvenc pillangótok és ha igen, melyik az?!

3. A játéknak HATÁROZOTTAN NEM FELTÉTELE, hogy Tinike, vagy az én oldalamat/facebookos elérhetőségemet bárki tetszikelje avagy "lájkolja", ezt csak akkor és azért tegyétek, mert tényleg érdekelnek a bejegyzések :)

A játék 2012. október 30.- 2012. november 6. éjfélig tart (keddtől keddig).

A kisorsolt nyertes nevét ennek a bejegyzésnek az aljára fogom kiírni ill. az illető kommentjére itt válaszolok. Kérek mindenkit, hogy kövesse figyelemmel a dolgokat!

A nyertes jelentkezéséig egy hetet tudunk várni, majd újrasorsolunk!

Sok sikert ! :)

*****

EREDMÉNYHIRDETÉS!!!

 

kovtama-Tamarának tehát nagyon gratulálunk :) !

 

Házi papucs

Férjem és én utáljuk a papucsokat. No nem úgy, hogy nem tűrjük meg a házunkban, hanem ha fel is vesszük reggel, nem marad a lábunkon. Valahogy inkább megyünk gyorsan ide vagy oda zokniban. Ezért fázik a lábunk.
Mit csodálkozunk akkor azon, hogy nagyobbik utódunk is ilyen géneket örökölt. Kicsinek még ok volt a házi cipő, de most a kutyafüléért nem tudom a lábán tartani.

Megoldást a jó meleg kötött extra zokniban láttunk, amit a vékony, hagyományos zoknira húzunk rá, mint házi papucs (én még szeretem azokat a puha meleg balettcipő jellegű mamuszokat, mert az is olyan kis finom és észrevétlen...)

Mivel tisztaság van mindig nálunk (hála a folyamatosan rendfenntartásnak) nincs az a gond, hogy mondjuk felvisszük a koszt a kanapéra. Azért az ágyban levesszük természetesen.

Na de a gyerekek olyanok -legalábbis az enyim- hogy rakéta van a fenekében és állandóan rohangál. Meg ugrál. Éppen ezért kellett gondoskodni a csúszásmentes talpról.

Első körben a régi jó ötletet vettem elő, miszerint hőre duzzadó festékkel rajzoltam mintát a talpára, amely miután megszáradt, gondoskodott a csúszásmentes talpról. Ez az egyik verzióm.

Kell tehát két ügyes kéz, aki köt egy (több) jó kis zoknit, hőre puffadó festék, vasaló és némi idő. A festék száradására egy éjszakát hagytam.

Csak egy apró, egyszerű ötlet ;)

Amerika pite

Nyugi, nyugi, nem az ismert film lesz a téma. Ki nem állhatom. A filmet.  A sütit viszont nagyon is szeretem, így jöttem nektek egy autentikus amerikai pite recepttel. 

Mitől autentikus ez a süti-nekem?

Több mint 10 évig élt itt Magyarországon, konkrétan ugyanabban a városban, ahol mi lánykoromban, egy amerikai család. Pontosabban házaspárként jöttek és a fiaik (akik ma már tini kamaszok), itt születtek Magyarországon. Haj de sokat vigyáztam rájuk....
Szóval az anyuka meg az én anyám nagyon jó barátnők voltak. Olyan lelkitárs-félék.

Akkoriban még sok minden kuriózum volt itthon, ami Ámerikában kapható volt, többek között receptek is, és tőle tanultunk pár igazi amerikai étel receptet.

Ilyen volt az amerikai pite is. A tipikus kint az almás-azt hiszem ezt nem kell ecseteljem-és a pekán diós, amit itthon szerintem nem nagyon lehet kapni, na meg a sütőtökös.
Ja akkor kaptunk igazi pite formát is, olyan alufólia szerű anyagból volt, elvileg eldobható, de mi megtartottuk, mert nem volt honnan venni másikat ;)

A hétvégén voltak nálunk baba látogatóban (mikor nem mostanában? :D) és elkészítettem ezt a pitét, mert egész nyáron úgy vágytam rá.... meg gyors is, szóval frissen szült anyukának ideális :D meg időszegényeknek is...

Bárcsak azt mondhatnám, hogy ezek az almák a mi fánkról valóak... mert van almafánk, de a nyáron két nagy vihar is úgy megtépázta, hogy kvázi letört a fele fa. Meg valamiért nem nagyon maradnak meg az almák, csak potyogtak egész nyáron, még éretlenül, kukacosan, hiába a sok gondoskodás. Öreg már a fa. A földről szedegettem össze néhány ronda, de nem rohadt vagy kukacos almát, abból lett a kompót. A többi néhányat megettük még ősz elején.

Tehát ezek az almák a kamránkból valók, és ilyen cuki ládákban tartjuk a gyümölcsöket és zöldségeket. Na jó, a kamrában lévők picivel nagyobbak, mint ez, de a hangulat kedvéért azért ebben fotóztam... :D

Hozzávalók:
2 bögre fehér liszt ( erről a bögréről, avagy cup-ról itt írtam már segítséget)
1 vaj vagy margarin (250 gr)
csipet só
és szigorúan jéghideg, 4 kanál víz.

Cukor, fahéj és a gyümölcs.

Ez egy olyan tészta lesz, amelynek önmagában kb semmi íze nincsen, vagy inkább úgy mondanám, hogy nem karakteres, de ehhez ill ezekhez a töltelékekhez pont ez a tészta illik. És megsütve, jaj de isteni finom ;)

Tehát némi bicepsszel és türelemmel a hideg vajat a kezünk melege által morzsolgatjuk és olvasztgatjuk a lisztes-vizes egyveleggel. Lassan egy jó kis puha de még épp hogy gyúrható tésztát kapunk.

Amikor ez jön, akkor nagyon minimálisan lisztes felületen gyúrjuk még és nyújtjuk egy picivel nagyobbra, mint a piteformánk.

 

Ha megvan a kívánt méret, íme egy tipp, hogyan lehet szakadásmentesen berakni a kerek kinyújtott tésztát a formába. Először félbe hajtjuk, majd megint, és negyedében helyezzük a formába. Ezután óvatosan ki lehet hajtogatni. Az a jó még ebben a tésztában, hogy ha kilyukadna, vagy elszakadna, nyugodtan lehet toldozni-foltozni, mert a lényeg, hogy alul is és oldalt is kitöltsük a tepsit.

A lelógó maradékokat leszedegetjük, és újra gyúrjuk, mert ez lesz a teteje!

Az aljába barna cukrot szórunk dögivel, mert a tésztában egy grammnyi sincsen. Az alma ha savanykásabb, főleg. A pekándiós alá meg még főleg, mert annak semmi édes íze nincsen. A sütőtökösnél viszont vigyázni kell, kevesebb cukor kell, mert a sütőtök nagyon édes magában is. (ha finom).

Erre szórunk egy picike fahéjat és rárakosgatjuk az alma szeleteket.

A félre rakott maradék tésztát szintén kinyújtjuk és rárakjuk a tetejére. Az illesztésnél összenyomkodjuk és egy villával megszúrkáljuk a tetejét is. Ha nem ilyen fodros szélű a piteformánk, hanem sima, akkor szintén villával egymás mellé nyomkodva tudjuk díszíteni a szélét 'pitésre' :)

Ezután mehet a sütőbe kb 180 fokra, alul-felül sütéssel. Addig kell sütni, míg a teteje el nem kezd barnulni, de vigyázat, mert pikk-pakk átmegy sötétbarnába és megégésbe....

Szeletelésnél szintén óvatosan, mert a gyümölcs levet ereszt, tehát úgymond folyik...

Vanília fagyival és tejszínhabbal is fogyasztható. Férjem vanília pudingot kért hozzá. Pontosabban készített is :D Nekem semmi sem kell, önmagábam elég édes. Na jóóó, egy finom tea :)

Plusz egy ráadás:
Tetején lévő tészta nélkül, ha megsült, 2dl tejszín és kb 3 evőkanyálnyi cukorból készített karamellás "szósz"-t lehet ráönteni. Nyam nyam!

Jó étvágyat!

Apa alkot: piros gitár

Nimród egy ideje rágja a fülünket, hogy szeretne egy piros gitárt. Ne kérdezze senki, honnan meg miért, valahol látott/látta és azóta mondogatta. Bár feltételezzük, hogy ő olyanra gondolt, amely valóban szól is, de kitolni nem akarunk magunkkal, hogy idegesítő hangon (esetleg olyan, amelynek még hangerejét sem lehet szabályozni) szóló, műanyag, sok ezer ft-ba kerülő borzadályt vegyünk, amely aztán 2 hét múlva csak hánykolódik a játszószobában.

Bár ennek a variációnak is megvan az esélye erre, de legalább jól néz ki, és kamasz korában akár a szobája éke is lehet. Mert nagyon jól sikerült, az fix :)

Szóval férj, alias apuka elővett a készletünkből egy maradék bútorlapot és felvázolta a gitár formáját.

Ezután dekopírfűrésszel kivágta a részeket.

Imádott marógépével-amellyel már tényleg annyi mindennek adott egy különlegesebb külsőt, lemarta a szélét, hogy íves és lekerekített legyen: gyerekbarát.

Így nézett ki a "natúr" vár. Ezt követte a glettelés a lemart/lekeríkített részen, piros zománcfestékkel festés, és egyéb apróságok, hogy végül...

...ilyen legyen az eredmény:

 

Azt mondta, direkt nem akart se igazi húrt, se semmilyen húrt, csak festettet, hogy ne legyen ebből is baleset.

 

és akármilyen hihetetlen, de volt itthon egy darab hevederszíj a dobozomban, szóval tényleg olyan lett mint egy igazi gitár :)

Most pedig tekintsétek meg, ahogy az új tulajdonos rocker változatban előad egy ismert óvodai dalt a fellépő ruhájában (köntös és pizsoma).

Ha megtetszett a dal, és kedvetek lenne ezt dúdolni mondjuk az autóban ülve a dugóban, vagy a reggeli kocogás közben, akkor íme a szöveg is, nem kell rákeresni a neten :)

"Egy üveg alma, két üveg alma, három üveg alma, négy üveg alma, öt üveg alma, tíz üveg alma,
tíz, tíz, tiszta víz, mint az ada folyóvíz!"
(nem jöttünk még rá, hogy az "ada" mit hivatott helyettesíteni :D)

      

A (piros) pöttyös az igazi!

Nem titok, imádom a pöttyöket. A pöttyös mintás dolgokat. Mondjuk nem akármilyen pöttyösöket, főleg azokat, amelyeknek a pöttye kicsit vastagabb. Na meg azért akármiben sem kéne pöttyös, bár hirtelen nem tudok ilyet mondani :D

Felsorakoztattam mennyi piros alapon fehér pöttyös, vagy fehér alapon piros pöttyös dolgom van itthon. Hinnétek, hogy ebből én csak a méterárut vettem (amiből a szék ülőkéje lett), és a többit mind ajándékba kaptam? Pedig de :D Ismernek, no :D Ilyen pöttyös dolgokkal (is) le lehet venni a lábamról :D

 

A szék párnája 

 

és akkor vannak még csomó más pöttyös is, más színben, pl:

 

A kabátom és esernyő

 

és pöttyös ruhák, és pöttyös, ...és pöttyös, ... és pöttyös...
stb, stb :)

Konyha I. rész

A konyháról még nem mutattam egy kicsit átfogóbb képet. Ahogy a házunk többi helyisége sem, úgy ez sincs még kész igazán. Ha egyáltalán létezhet az a fogalom nálam hogy "kész", mivel mint ismeretes, én állandóan variálok :D
Persze vannak dolgok, amelyeket nem cserélek le vagy cserélnék le holmi hóbortból, így a konyhának is inkább hiányos részei vannak, mint átalakításra váró.

Így nézett ki karácsony előtt a nullánál. Még rezsót is használtunk egy ideig :D

Aztán majd' egy évnyi pofozgatás és szépítgetés után jelenleg itt tartunk:

Összességében azt mondhatom, hogy hiányzó szekrényajtók, üvegfogantyúk, rendes kosarak, szegély a pultnak, majd egy másik hűtő és egyéb apró kiegészítők vannak a listán. Na meg javítgatások, mert gyorsított iramban csinált meg mindent férjem egy hónap alatt (az egész házban), hogy télre ill. a baba érkezésére készen legyünk. Mert kész van, csak javítgatni kell.

A komódból átalakított konyhaszekrény részt már sokan ismeritek (átalakítás itt és felpofozása itt). Most, hogy eljött a meleg italok ideje, ez a szépséges mázas teás kancsó mindennapi szereplője lett megint a konyhánknak. Egy jóóó nagy adag teát tudok benne megfőzni, ami garantáltan elfogy a nap végére (max. újat kell főzni) de így mindig friss a tea és nem megy a lefolyóba, ha még sem fogyna el (mert a 2 napos tea már nem finom...)

A tűzhely mögött (is) zománcfestékkel kezeltük a kis falrészt, és a gyakorlatban is nagyon jó, csak egy törlés az egész. Bár azóta láttam olyan szép és különleges csempét, hogy eljátszottam a gondolattal... a csempe utálatom ellenére... na de ez sem most következne be :D

Korábban fiókban próbáltam tárolni ezeket a kiegészítőket, de hamar rájöttem, hogy sehogy sem kényelmes nekem. Ugyanis előszedegetni, amikor hirtelen kell fakanál vagy egyéb a fiókból nem egyszerű és oda is éghet a kaja, azon kívül a fiókban tárolás módja sem esett kézre, mert az alakjuk, nagyságuk stb...
ezeknek a tárolóknak még sztorijuk is van: a sárgás mintásat Edi barátnémtól kaptam, és úgy hozta, hogy nem tudta, én mennyire keresem a tökéletes tartót. Nem akartam tucatot, mázasat szerettem volna és igen még az is elképzelésem volt, hogy sárgás színekben pompázzon. Aztán hozta ezt és jaj megint eltalálta a titkos vágyamat... (több ilyen is volt már). A másik tartó (amelyben a fakanalak vannak) nevezhető tucatnak, nem tudom hány háztartásban lelhető fel ez a termék, de egyszerű és pont jó. És illik a másikhoz. A papírkéztörlő is jó itt kéznél mindig, és itt van még a szép kis fakanál tartó ( a főzés közbeni kicsi, vízszintes, a tűzhely mellett) amit szintén Editől kaptam és szintén olyan időszakomban, amikor vadásztam a tökéletesre :D (jaj Edi, nekünk mindig egy rugóra jár az agyunk ;) )

Az imádott mosogató, a zománcos, amit nem hogy nem bántam meg (mivel a szürke társa ellen nagyon tiltakoztam), nagyon bevált! Amióta csapot cseréltünk végre, azóta az összkép is más.
A lila vödörke egy virágtartó kaspó megint csak (fürdőszobában...) és tökéletes megoldás arra, hogy itt se legyen kirakodó vásár. A mosogatószert áttöltöttem egy vékony kis pumpás, eredetileg valami mosakodós flakonjába, itt van a kefe, a szódabikarbóna és a szivacs. A vizet persze ki kell önteni az aljából időközönként. Na meg kell folyékony szappan is, mert itt is szoktunk kezet mosni. Meg ez ember főzés közben is kell, hogy szappannal kezet mosson.

Mindig is álmodoztam az ablakos konyháról, a naaaaagy ablakos konyháról főleg :D
Többek között, hogy élő virágot is tarthassak a konyhaablakban és fűszernövényeket télen. Fűszernövény még nincs, mert keresem a tökéletes kaspót hozzá...
a vágott virág pedig honnan is lehetne máshonnan márciustól októberig, mint a saját kertünkből <3

Nem mániám a gyümölcsös-zöldséges láda (bizonyos értelemben mégis), de ingyen volt és amíg nincs szekrényajtó néhol, mégis jobban néz ki így, eldobozolva a sok minden, mintha csak beömlesztve lenne. Aztán majd lesz szekrény ajtó, hogy ne a gyümölcsös rekeszetek nézegessük. Aztán már a szekrény ajtó mögött is egyszer szép kis kosárkák lesznek, mert azért adunk a részletekre ;)

Ennek az oldalában van az üzenőfalas-konyharuhatartós komplexum, amelyről itt olvashattatok.

...bár ha egyszer lesz ihletem és türelmem és mindegyiket lefesteném vagy valamivel beborítanám, akkor senki meg nem mondaná igazán, hogy mi volt eredetileg, nem?
Mint a gyógyszeres ládát...

Itt azért van egy nagy kihagyás a hűtő mellett, mert itt már meghagytuk a hőn áhított és a jövőben egyszer megvenni kívánt, 2 ajtós (amerikai) hűtőnek a helyet. Nem azért, mert amerikai, hanem mert nagy. Mert nagy fagyasztós vagyok (erről később) és maga a hűtőtér is nagyobb. Ezt az egyre bővülő családunk tekintetében elég praktikusnak gondolom :) Addig mellette a szelektív szemétnek fenntartott-eredetileg szennyeskosár-foglal helyet. Aztán majd szorítunk neki helyet a mosókonyhában. Vagy valahol.

A tetején most zsufi van, a nem gyakran használt konyhai eszközök foglalnak helyett, mint gyümölcscentrifuga, ételpároló, stb stb. Ide is majd egy mély, mindent elnyelő és takaró szekrény szeretnék felszerelni.

Itt, a mosogatógépnél is azért hagytunk nagyobb helyet, mert egyszer szeretnénk venni egy nagyobb, vagyis több terítékes mosogatógépet. Mellette most a zacskók és bevásárló táskák között próbálok rendet tartani. Erre most egy használaton kívüli ikeas (gyerekeknek való) dobozt fogtam be, de van már egy ötletem valami kihúzható, gurulós és keskeny megoldásra. Idővel azt is...

Végül, de nem utolsó sorban ha felfelé nézünk is van mit alkotni, pl lesz rendes szép lámpánk, a szagelszívó kérdés is megválaszoltuk, ezzel együtt a pultvilágítást is, és a konyha ablak környékére is van egy kis ötletem ;)

Itt tartunk most, és ahogy megszokhattátok, a sorozatnak lesznek újabb részei. Remélem ebben a helyiségben is minél hamarabb ;)