2012. február 15., szerda

Sorozatok

Több saját "sorozat" érlelődik bennem, amelyet szeretnék elkezdeni a közel jövőben. Először arra gondoltam, hogy külön-külön mutatom be majd "őket", de legyen itt inkább egy kis összefoglaló.

1. Ne csak lájkoljunk!

(Magamtól is elnézést kérek a roppant furcsa címtől, nekem is bántja a szemem a "lájkolás", de ez most direkt ilyen erőltetett cím lett.)
Ezzel a sorozattal elsősorban magamnak/magunknak akarok egy kis lökést adni, hogy azokat a nagy szabású dolgokat is megcsináljuk TÉNYLEG, amelyek túl mutatnak mondjuk egy váza festésen, vagy cuki dekoráción. Nem azért, mert ezeknek a munkáknak kisebb lenne az értéke, de azt hiszem sokan vagyunk így-és mi is-hogy több bátorság kell, nagyobb noszogatás kell olyan nagy munkáknál, ahol maga a munka eredménye is nagy méretekkel rendelkezik (pl a tervezett üveggolyós kerítésünk), és a folyamat sem egy nap alatt készül el. Talán ezzel lelket öntök belétek és mivel szívesen várok tőletek majd olyan fotókat, amelyben büszkén mutatjátok: igen, megcsináltam! így másnak is bátorságot adok.
Ilyen mondjuk egy szuper ötletes nagy beépített szekrény, amihez tényleg kell bontani és festeni és meg-csi-nál-ni. Hogy ne csak lájkoljuk a képeket, hanem tényleg meg is valósítsuk.

2. Mit vegyek fel?

Ez a sorozatom csak tényleg arra várt, hogy valaki végre megint a pocakomba költözzön. Szívem egyik csücske a ruhák átalakítása és személyre szabása olcsón, és ötlettel így tulajdonképpen újat ezzel nem mutatok a blogon. Nincs ez másképp a kismama időszakban sem, amikor joggal állok a szekrényem előtt, hogy mit vegyek fel? Nimród  óta nem változott semmit az, hogy a kismama ruhákat igenis arany áron adják, csak mert kismama.(viszont az aktuális divatnak köszönhetően most épp dögivel lehet kapni pl nagyon divatos kényelmes és normálisan kinéző gumis derekú egyedeket) Egy idő után viszont kénytelen az ember venni ezt-azt, mert más különben, mit vegyen fel? Tarsolyomban van csomó olyan ötlet, amellyel a legegyszerűbb módtól a kicsit bonyolultabb kézimunkával lehet a hétköznapi (értsd: nem kismama) ruhákból kényelmes darabokat csinálni/átalakítani, ezzel megkönnyítve pénztárcánkat. Méghozzá mániákusan olyan darabokra pályázok, amelyeket szülés után is lehet hordani: így akár olyan hölgyek is elkészíthetik, akik szimplán nem szeretik a passzos felsőket mondjuk, mint én, -mert nem tipikus mell alatt szabott ruhákra gondolok itt a jövőben. Azon kívül én sokkal de sokkal jobban szeretem a gumis derekú nadrágokat/szoknyákat akkor is, mikor nem vagyok kismama. Nem a régi fajta "behúzok egy gumit a derékba" fazonra gondolok, amitől "tökös lesz, és fura" főleg, hogy utálom a derekas nadrágot, mert hányok tőle ha a valami nyomja a gyomromat. Ilyeneket is lehet kapni a boltokban a nem kismama részlegen, de ki kell fogni őket-főleg jó áron.

Itt szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy bár ez az én blogom és elvileg azt írok bele amit akarok, még sem foglak titeket traktálni hetente azzal, hogy hány centit nőtt a babám stb, de a kreativitásomat ezzel az állapottal vagy állapotban is ki akarom élni :D.

3. Nézd másképp!

Egy hosszabb időszak "megfigyelésén" alapul ez a fajta tervem. Főleg amióta aktív blog olvasó lettem és ugyanígy aktív blogoló. Az emberek reakcióját látva egyes képeknél indította be bennem azt, hogy szeretném megmutatni a saját otthonomban, hogy mi a különbség azok között a képek között amit nézegetünk, (internet, magazinok) és a között, amit a saját otthonunkba végig nézve látunk. Ehhez szervesen kapcsolódik Country Komfort nem régi cikke a Lakberendezési pornográfiáról (nem +18) is, amire még mindig nem írtam meg amit akartam Judit :D.
Ez kicsit lassabb sorozat lesz, mert kell hozzá az, hogy a házunk bizonyos részlegeiben haladjunk a munkákkal. Amint kész van egy-egy projektünk, megmutatom, hogy mire is gondoltam. Itt nem arról van szó, hogy profi fotós lennék-dehogy, csak imádok fotózni, és próbálom megtanulni a praktikákat, - hanem megmutatni nektek, mi a különbség? Hogy ha megnézünk egy fotót, ne az legyen az első: ebbe nem lehet kisgyereket nevelni, ebbe nem lehet élni mert olyan üres és személytelen, mit csinálnak azzal a db valamivel a földön, minden túl tökéletes, stb.
Szóval valami olyasmire gondolok, hogy: Láss a sorok közé- a képeken is. Vagy csak élvezd!
Lehet most kicsit bonyolult lett és érthetetlen, de útközben meg fogjátok érteni :)

No, hát ezek a terveim, kívánjatok a legjobbakat, remélem legalább fele annyira sikerült megvalósítanom, mint ahogy tervezem :)

4 megjegyzés:

  1. Én tényleg a legjobbakat kívánom!A középső sorozattal már nem tudok mit kezdeni, mert ezt az időszakot régen kinőttem, viszont az első és az utolsó nagyon jó. Ha jól értem arra gondolsz te is, hogy a gyönyörű fotók megcsodálni valók, de beállítottak, többnyire nem életszerűek. Valahogy én úgy vagyok vele, nagyon amatőr fotós lévén, hogy nálam nem mindig az látszik a képen, amit én látok a valóságban.Lehet, hogy csak beleképzelem azt a többletet, amit szerettem volna megvalósítani? Vagy csak tanulnom kéne a fényképezés alapjait?
    Nos, kellemes babavárást kívánok Neked, és várom a sorozatok epizódjait.

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm :)
    Azért várd csak ki a végét, lehet hogy mutatok olyan felsőt, ami nagyon megtetszik. Mert pont az a lényeg, hogy nem (mindig) tipikus kismama szabású ruhákat akarok csinálni, mert hosszútávra gondolkozom.

    Igen ilyesmire gondolok: és ezeket a fotókat látván sokan sóhajtoznak, hogy pl sosem lehet ilyenük, vagy pont idegenkednek tőle, hogy túl "mű". A saját lakásunk szerintem pont hiteles lesz abban, hogy ITT tényleg laknak. Emlékezz csak a legutolsó aktuális állapotok képsorozatra: írtam, hogy direkt nem raktam rendet "úgy", hogy lássék, itt laknak :D

    Köszönöm szépen, és igyekszem a legjobbat kihozni abból, amit akarok egyáltalán ezzel az egésszel :D
    Szép napot!

    VálaszTörlés
  3. Szia, most csatlakoztam hozzád. Nagyon jó olvasni a blogodat, jók az ötletek. Mi egy éve költöztünk a házunkba, amely részben berendezett volt ( minden új, nem használt, de egy bizonyos stílussal) és bármennyire is azt hittük hogy gyorsan átszabjuk az egészet a saját stílusunkra, ez nem így megy. A házat be kell lakni, megismerni és az ember akkor megérti, hogy a háznak is van egyénisége, nem lehet bármit ráerőltetni. Mi próbáltuk, a nappalink modern minimál sötét és bármennyire is jól nézhetne ki máshol, ide erőltetett. A ház kikéri magának. Szóval itt tartunk, sok a feladat, már az alázat is megvan, úgyhogy dolgozunk rajta :-)
    Továbi sok sikert, ha lesz időd, lesd meg a blogoma: superwomanatwork.blogspot.com

    VálaszTörlés
  4. Szia! Üdv itt, örülök, hogy tetszik.
    Megkukkantottam a blogodat, látom ti is nagyon szeretitek a házi dolgokat. Helyes ;)
    Igen, én is ezt vallom, kell idő a dolgoknak, így az ember sok bosszúságot és pénzt spórol meg :P
    Szép napot!!!

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
Kedves Látogató!
Köszönöm, hogy megtiszteltél bizalmaddal és látogatásoddal. Remélem, nagyon jól érzed majd magad nálam, és sok új ötletet tudok neked adni. Ahhoz, hogy hosszútávon működhessen a blog és sokáig tudjak az olvasóknak örömet okozni (és én is sokáig örömöm lelhessem az alkotásban), arra kérlek Téged, hogy a blogban megjelent tartalmakat ne másold, hanem a link megjelenítésével jelöld meg a forrást, mert rengeteg munkám van a kitalálástól a megvalósításon át egészen addig, hogy ide (igényesen) felkerülhessen bármi. Köszönöm megértésedet! ;-)
Szeretettel várlak vissza :-)
Fanni