Gondolj már a télre: Zöldtrágyázás

Egy kertésznek mindig előrébb kell járnia gondolatban a következő szezonban. Tavasszal élvezzük amit elültetünk ősszel, ekkor ültetjük a virágokat és készül el a konyhakert és bár a nyár az kemény munka eredményének élvezetéről szól ( a rendszeres gyomlálás-öntözés-és fűnyírás mellett) már gondolnunk kell a télre.
Az öko szemléletmód egyik legfontosabb pillére (ha lehet ezt így mondani), hogy amit csak tudunk, oldjuk meg a természet erejével. Itt most nem a varázslatról és pl esőtáncról beszélek, hanem az olyan védekezés a kártevők elleni módszerek, vagy a talaj állapotának javítása, karbantartás stb, amit mindenféle mű dolog nélkül tudunk megoldani. Tudom, van amikor már nagyon nem hatnak az ilyen szerek, és muszáj a brutális vegyszerhez nyúlni, de talán ha alapjaiban odafigyelünk mindenre, nem harapódzik el a helyzet annyira (itt most a hobby kert méretekre gondolok, nem a több hektárnyi földekre s megélhetési földművelésre).

Facélia

A zöldtrágya az én felfogásomban tulajdonképpen a komposzt kistestvére. Olyan növények, amelyek nem csak hogy szépek (virágoznak), ehetőek (virágok és zöldségek) de puszta jelenlétükkel nagyon hasznosak. távol tartják a kártevőket, gyökereikkel javítják a talaj minőségét (vagy éppen karbantartják azt), és ha elvirágoztak, még zöld állapotukban újra felhasználjuk őket: ősszel.
Visszatérve a címre: mindezzel hogyan tudunk tavasszal már a következő télre készülni? Olyan növényeket ültetünk el, amelyek nyáron virágoznak, gyönyörködtetnek és védenek, majd mikor elvirágoztak levágjuk őket. Mikor az utolsó zöldséget is kiszedtük a földből ősszel és tulajdonképpen nincs semmi dolgunk csak várni a következő tavaszt (vagy őszi vetéssel ültetni zöldséget, amely áttelel és tavasszal korán bújik elő) zöldtrágyát-vagyis ezt a lenyesett növényt forgatjuk bele a földbe. Mire jó ez? Nem engedi, hogy a téli csapadék kimossa a nagy munka árán felhalmozott vitaminokat a földből.

Sarkantyúka

Ugyanígy, ezeknek a növényeknek a magját elszórjuk, gyorsan gyökeret eresztenek és kibújnak, és bár elfagynak, talajtakaróként védik a talajt. Mire jön a következő ültetés ideje, lebomlanak és rögtön nagy előnnyel művelhetjük kis kertünket.

Nálunk a gyümölcsfák köré Facéliát és Sarkantyúkát ültetünk. Mindkettő kiváló talajjavító, nyár végén zöld trágya, előbbi még mézelő is utóbbi pedig teljes egészében ehető is (virágostul-levelestül). A konyhakertben körbe a kerítés tövében pedig a jól ismert büdöske fog a nem várt csigák, stb ellen védeni, és gyönyörű magasra megnő. Szintén szuper zöldtrágya.
Nemrég hallottam, hogy simán lucernát elvetni ősszel is szuper ilyen célra, mert ugyanígy a zöldje véd egész télen.

borsó

Ahogy említettem vannak olyan zöldségek, amelyet nem feltétlenül a talajjavításáért ültetünk, hanem mert meg akarjuk enni.
A zöldborsót ismertem, mint kiváló nitrogén megkötő növényt. Július környékén vetettem tavaly, vagy ki bújik vagy nem-alapon, és Lajos bácsi (aki karbantartotta a kertet amíg eladó volt) körberöhögött, hogy itt semmi sem fog kinőni. Azon kívül, hogy gyönyörű dísztökök, sütőtök és rengeteg paradicsomom lett, ízletes borsónk is volt (nem sok, nem sokat vetettem). Apósom mondta, hogy ez teljesen normális, ugyanis a vetésforgó elv szerint, ahol éppen betakarítottak egy növényt, elvetnek borsót. Vagy terem-vagy nem, de karbantartja a talajt. Persze ha leszedtük az összes termést róla, a szárakat ugyanúgy felhasználhatjuk komposztba(n) vagy zöldtrágyaként.

spenót

Ami viszont nekem teljesen új volt, az a spenót. Nem tudtam, hogy ez is ilyen kis szorgalmas zöldségféle, min a borsó. A spenótban még az is szuper, hogy többször lehet vetni egy szezon alatt, egészen késő őszig lehet folyamatosan friss spenótunk. Ősszel ugyanúgy elvethető, ebből egész kora tavasszal már fogyasztható zöldségféle lesz az ebédlő asztalra.









Összefoglalva: kertből tehát nem kidobni semmit, csak ha beteg. Két lépéssel mindig az aktuális évszak előtt járni.
Jó kertészkedést!