Ajtó a nappali és előszoba között

Az ajtó a nappali és előszoba között sokáig nagy fejtörést okozott, mivel ide nem volt tervezve nyílás, így se a hely-méreti viszonyok se az a lényeges kérdés: milyen legyen, ami tetszik, és illik ide, nem volt megválaszolva. Mondhatnám az sem gyorsította meg a dolgokat, hogy a régi ablakon keresztül úgy süvített be a hideg, hogy a kanapén ülve lobogott a hajunk. Bevallom a februári hónap nálam a túlélésről szólt, és mivel igényes munkát akartam csinálni, ehhez idő kellett. Az én részem az volt, hogy fessek, a férjemé meg hogy szereljen. A kettőt nem nagyon tudtuk mindemellett összehangolni, így teltek a napok, a hetek,a hajunk meg lobogott. Szegény Annamária helyzetét sem könnyítettem meg, aki epedkedve várta az ötletet hasonló problémákból kifolyólag, és lám a meleg közben el is jött. (Annamária, azért a következő hideg szezonra meg tudjátok csinálni, ha tetszik, és ne haragudj :) ) Átmenetileg felraktunk egy nagy takarót és tapasztalva a hatalmas hőmérséklet különbséget kint, és bent a nappaliban, mindkettőnknek buzdításként szolgált.

Tehát vettünk barkácsáruházban kapható lamellás szekrény ajtókat. Lehet kapni natúran (kezeletlenül) és fehérre festve. Persze utóbbit szerettem volna választani, de a különbség azzal együtt is, hogy megveszem a festéket és én lefestem az előzőt, 10ezer forintos különbséget mutatott. Meg kell mondjam, eddig ez a legjobb festős projektem, amit első sorban annak is betudok, hogy a natúr fát élmény festeni. Ezzel kellett volna kezdenem, nem az ősrégi 60 festégréteges szekrénnyel, hogy aztán szájamat görbítsem :) Összesen 3 réteg került rá, minden réteget átcsiszolva, és igen megérte a fáradozást és az időt. A két ajtót férjem összeillesztette, a magasságukból kicsit kellett levágni. Ennek az ajtónak a helye egyébként a régi bejárati ajtó helye, így új ajtófélfát is kellett gyártani, ami azt jelenti, hogy a régire csak rácsavarta az újat. Ezt nekem kellett fakittelni, és akrilozni és festeni, de szintén egy élmény volt a natúr fa miatt!

A még festetlen és festett állapotban:

 

A fogantyúk sima bútorfogantyúk, természetesen a bútortunning kínálatából :). Ez sem volt egy egyszerű dolog, mert ugye hogy működik egy fogantyú? Befúrjuk a fiókba/ajtóba, és hátul lóg ki a hosszú csavar. Na de itt úgy kellett felrakni, hogy egymásnak háttal legyenek, egy vonalban. Az előszoba részen természetesen kerámia fehér, mert ott máshol is olyan van, a nappali részen meg az üveg, amely a konyhában már és majd máshol is megtalálható lesz. Így szép egységes. A problémát végül férj megoldotta persze, (és a szerencse is közre játszott), az egyikük csavarját leszedte (levágta?) és átfűzte a másikba, na és az ajtó is pont olyan vastag volt, hogy mindezt meg lehetett így csinálni.

 

Az ajtó tehát így néz ki pl a nappali felől, ha be van csukva:

 

És így helytakarékos, ha kinyitjuk:

A működési elv pedig, a "harmonika". Ilyen ajtók szoktak lenni a gardrób szekrényeken. Mivel ezt mindkért irányból használjuk, és átjárunk rajta, így nem lehetett csinálni neki egy sínt-mint a szekrény ajtóknak-hogy mindig maradjon a helyén. Ezért a bal sarokba raktunk egy kis L-vasat, ami megakadályozza, hogy továbbtoljuk, és legyen valamennyire fixen. Középre pedig-ami egyelőre nincs meg, mert nem vettünk még mágnes zárat- mágnes zárat rakunk, így amikor az előszoba felől csukjuk be, nem marad középen csúcsos, hanem szépen becsukódik.

ide jön majd a mágnes

Na és persze vannak még hiányosságok, ilyen a küszöb, amelyet elviekben ma megcsinál az Uram, és később falburkolatot is szeretnék csinálni az "üregben", már ami a fal vastagságát illeti.

Funkcióját viszont tökéletesen betöltő és ízlésünknek megfelelő ajtót sikerült közösen csinálnunk.