Otthon Édes (öko)Otthon: Bútorfestés és én

Amíg bele nem kezdtem, komolyan azt gondoltam, tök egyszerű az egész. Csak lecsiszolunk, esetleg előtte hőlégfúvóval festéket távolítunk, fakittelünk aztán festünk. Mindaddig, míg el nem kezdtem.

Teljesen őszinte vagyok magamhoz, kezdetben borzasztóan ment. Megfolyt, elfolyt, nem fedett, csúnya lett. Mindig fel is vállaltam, de arra gondoltam, hogy biztos jobban fog nekem is menni a sokadik után, a tapasztalatok után, és akkor majd de jó lesz visszanézni a fejlődés menetét.

Rájöttem pl, hogy a festés királya a teddy henger. Amit csak lehet, teddyvel kell festeni, és nem csak a bútort, bármit :D és bármilyen méretű teddyvel :D. Nekem nem vált be a festékszóró pisztoly, legalábbis nem beltéren és kültéren is csak a pusztában és inkább valami nagy felületen, mint nádkerítés. Aztán meg kellett tanulnom, hogy egy icipicit legyek türelmesebb és ne akarjam megúszni a jó alapozást. Persze ég és föld, ha egy igazi fa bútort kell mondjuk előkészíteni, annak olyan finom natúr lesz a fája, élvezet festeni, a bútorlapos féléket nagyon nehéz lecsiszolni és sokkal több réteg festék kell a kívánt eredményhez (főleg, ha fehérre festjük).

Az első komoly festésem a fali nyitott szekrényünk volt. Nagyon sokat kellett rajta javítani, és ez első munka ellenére jól is sikerült, azt hiszem itt még nagyon lelkes és türelmes voltam. Na meg ez igazi fa. A festés annak ellenére lett majdnem tökéletes, hogy nem teddyztem még akkor.

A következő, ami egy alsó és felső részből álló tálaló, amiből végül csak a tetejét tartottuk meg, mert az alja nem volt praktikus. Na ezt nagyon elrontottam. Tudtam, hogy ha megint lesz erőm és kedvem, kijavítom a megfolyásokat, átfestem még egyszer. Megtörtént. Sokkal szebb lett, bár egész más lenne ha elsőre normálisan megcsinálom. Ez bútorlapos, olyan régi féle és nagyon nehezen lehetett rendesen megcsiszolni. Azt hiszem mikor először festettem épp valakivel beszéltem telefonon, aki valamivel jól fel is idegesített :D így nem is figyeltem oda rendesen a munkára.
Tanulság: Festés közben nem szabad telefonálni, főleg nem, ha nagy az esély a méregre :D :D

Nemsokára neki is lesz szép üveg fogantyúja :)

A következő nagy projektünk az átalakított komód lett. Bár többször hangsúlyoztam a bejegyzésben, hogy nem voltam alapos a festéssel, a külseje, a kinézete még átmeneti, a poszt akkor a BELSŐ átalakításról szól, hogy hogyan lett ikeás konyhabútorhoz hasonló fiókos elem a régi komódból, nagyon sok negatívumot kapott a projekt erre a részére :D ( a sok sok dicséret mellett is persze). Ők voltak azok szerintem, akik nem olvasnak el szöveget, csak a képet nézik :D Akkor nagyon magamra vettem a negatív kritikát, főleg talán azért, mert ha nem mondtam volna, hogy nem marad így... :D
Na mindegy is, eljött a nyár, a meleg, amikor gyorsan és pikkpakk szárad a festék, eljött a kedvem is és az energiám is, hogy újra foglalkozzak vele, és kijavítsam a hibákat, átfessem többször, kapott lábazatot a többi szekrénnyel együtt, kiakriloztuk a réseket, egyszóval szép lett. A többi, egyébként teljesen "natúr" fehér-még nem is fényes-szekrényajtó és fiók mellett szerintünk nagyon helyes ez a kis díszes elem a konyhában. Nekünk nagyon tetszik!!
(utóirat: anyám bútorai egy felújítótól származik, akinek ez a szakmája. Régi bútorokat felújít. Nos, ő sem festette le a fiók oldalát, csak az előlapját. Sőt, egy helyen még meg is folyt :D (belül persze, nem kívül).

Nincs zöld tetejű és szélű fiók többé....

Oldalt sem...

Amivel beburkoltuk az oldalát, az nem volt sima fehér, hanem anyagában olyan fa mintás. De bútorlap. Az sem illett ide már, lefestettem...

A folyóson lévő régi ruhás szekrényünk ajtajai is fehér színt kaptak, mert sehol sincsen antikolt bútor a házban. Így viszont nem kellett új ajtót venni. Ez a szekrény is majd egyszer beépített lesz, mint pl az előszobai, így csak az ajtók látszódnak vagy látszódtak volna eredeti színükben.